Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Kovács György-Molnár György: Hójellemzők számítása hóvastagság-idősor alapján
86 Kovács Gy.—Molnár Gy. ben a hegy- és síkvidék között. Az ábrát vizsgálva és kiegészítve más évekből nyert tapasztalatainkkal a következő szabályt mondjuk ki: Ha az olvadási periódust három egyenlő részre osztjuk (jelen esetben 6/3 = 2 nap), akkor az első harmadában a kezdeti vízegyenérték 10%-a, a második harmadában 40%-a, a harmadik harmadában 50%-a olvad el. A térfogatsúly növekedésében jelentős különbség van hegy- és síkvidék között. Síkvidéken lényegesen gyorsabb az emelkedés és általában a térfogatsúly maximum (y ma x) is nagyobb. Ez orográfiai okokra vezethető vissza: míg a lejtőn az olvadék azonnali elfolyására van lehetőség, addig a síkvidéken keletkezett hólé, átitatva a még el nem olvadt havat, növeli annak térfogatsúlyát. A hóolvadás időtartama Az olvadás időtartama az uralkodó hő- és sugárzásviszonyoktól, valamint a hó vízegyenértékétől függően igen tág értékek között mozog. A gyakorlat szempontjából nagyon nagy jelentőségű a hó olvadási időtartamának, illetve az olvadás ütemének meghatározása és annak előrejelzése. A hó olvadásának mértékét sok tényező befolyásolja és bonyolult képleteket alkalmaznak annak számítására. A rendelkezésre álló adatok figyelembevétele alapján úgy látjuk, hogy jelenleg legáltalánosabban felhasználható kapcsolatot a hóolvadás és a léghőmérséklet között állíthatjuk fel, mivel a legtöbb helyen mérik a levegő hőmérsékletét, vagy ennek méréséhez nagyon kis beruházással fel lehet készülni. A népi léghőmérséklet értékei és a keletkező olvadékvíz (Zlh~) közötti kapcsolat feltárására irányuló vizsgálataink során a következő összefüggések szorosságát vizsgáltuk meg: Jh-=f(t át l) (10) zJh-=f(t ma x) (11) Zlh"=f(t mi n) (12) zlh-=f[ tma x^ tmi nJ (13) /lh-=ff 2tma x, ) +tm i "l (14) amelyekben Ah~ az n nap vízegyenérték csökkenése; / át l, / ma x, í mi n az n nap átlagos, maximális és minimális hőmérséklete. Elfogadható korrelációs kapcsolat csak a (14) összefüggésben mutatkozott. Az 1963. márciusi és 1970. márciusi olvadásból vett 92 adat alapján a két tényező közötti összefüggést a: Ah~ = 1,25 + 5,26 К±2,24 mm (15) egyenlet tárja fel (r=0,93 korrelációs kapcsolattal), amelyben К = tma xJ~ Lm i" összefüggéssel számolható ún. olvadási hőmérték.
