Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Kovács György-Molnár György: Hójellemzők számítása hóvastagság-idősor alapján

Hójellemzők számítása 87 A (15) egyenletből zJh~ = l esetén ICAh-=i =0,427 °C (mm) (16) tehát 1 mm olvadék 0,427 К esetén keletkezik. K= 1 esetén zJh-=3,85mm (17) A fentiek szerint az olvadás időtartama [m

0, (nap)] az olvadás kezdetekor mért, vízegyenérték és az olvadás során mért, hőmértékösszeg adataiból számítható. m

0 к

ь

=к

х

+к

2

+к

3 +..., + K

m

o = 2 K

m (18

) m = l 4 ' A napi átlagos hőmérték tehát: 1 _ — 2 K

m=K (19) m

0 m = l és tekintve, hogy K

A

h=m

0K=K^

1Ah~=0,427/1h- (20) tehát 0,427Zlh"'» = ^ (21) ahol mint láttuk К egyenlő az olvadási időszak átlagos napi olvadási hőmérsékletével. Az országos Meteorológiai Szolgálat egy héttel előrejelzi a várható maximális és minimális hőmérsékletet. Ebből a (16) egyenlettel számítható а К értéke, melynek ismeretében meghatározható az olvadás várható ideje (m

0) napokban. 2. Módszerek a hó vízegyenertékenek meghatározására a felhalmozódás és olvadás során mért hóvastagságadatok alapján A téli—kora tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai számításoknál, előrejelzések kidolgozásánál és tervezésénél nélkülözhetetlen a hóban tárolt vízkészlet, és a várható olvadékvíz mennyiségének ismerete. Mivel vízegyenérték-észlelés hazánkban 1960 óta jelenleg is csupán 79 állomáson folyik igen nagy jelentőségűek azok a vizsgálatok, melyek eredményeképpen mért hóvastagság adatsorból hóvízegy énért ék adatsor állítható elő, továbbá becslésszerű előrejelzés adható ki a keletkező hóolvadék mennyiségére és az olvadás ütemére vonatkozóan. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát e módszerek gyakorlatban való alkalmazására. a) „Történeti" hóvízegyenérték idősorok előállítása mért hóvastagságok alapján A rendelkezésre álló leghosszabb vízegyenérték idősorok csupán 16 év lioszszúságúak. Ezek között néhány esetben előfordul, hogy egy-egy hóidény alatt az észlelés teljesen szünetelt, továbbá napokon, heteken át hiányosak vagy megbíz-