Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Dr. STAROSOLSZKY ÖDÖN EGYENLETES VÍZKIADAGOLÁSŰ CSEPEGTETŐ ÖNTÖZŐ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE DR. MOLNÁR GYÖRGY

1 A csepegtető öntözés területén egyre újabb, korszerűbb és gazdaságosabb csepegtető testek bevezetését lehet tapasztalni. E látványos és a nagyüzemi beruházásokat megkönnyítő fejlesztési munka mellett a kis területű, valamint a változékony domborzatú terepek tervezése és beruházása területén lehet előnyösen alkalmazni az aránylag olcsó, de több élőmunkát igénylő mikrocsöveket A tanulmányban kényelmesen használható grafikus tervezési eljárást mutatunk be, amely a spirál-, vagy a mikrocsöves és a legújabban bevezetett ún. Eternomatic típusú csepegtető testekkel felszerelendő öntözőtelepek méretezésére alkalmazható, mivel a hidraulikai számítás alapfeltétele az, hogy a szárnyvezeték mentén minden egyes csepegtető test azonos vízhozamot adagol ki. 1. A kiadagolandó vízmennyiség meghatározása Csepegtető öntözés esetén a vizet közvetlenül a növény gyökérzetéhez adagolják. Ezért az lenne a kedvezőbb, ha ismernénk az öntözendő növény egyedenkénti vízigényét. Sajnos, az ismert szakirodalom szerint a vizsgálatok még csak elkezdődtek, de a gyakorlat számára használható eredmények szűkösen találhatók. Ennek következtében a területi vízigény adatokból kiindulva kell meghatározni az öntözendő növény vízigényét, amelyre javasolt képletünk a következő: <7e= Vi-f-a ahol g

e= egy növényegyed vízigénye naponta (liter/nap/tő), f=a növényegyed gyökérzetének vízszintes vetülete (m

2), a = a növény fejlettségétől függő redukciós tényező (értéke 0,4^0,8), Vi = az öntözendő növény napi evapotranspirációja (mm/nap). Az öntözendő terület talaja és a növény gyökérzete függvényében előfordulhat, hogy a q

e vízmennyiséget nem egy, hanem több csepegtető testtel kell kiadagolni. Ekkor egy csepegtető test vízhozama: ahol az új jelölések </c=egy csepegtető test vízhozama (l/ó), k=az egy növényegyedhez felszerelendő csepegtető testek száma (db/tő), í = a napi öntözési üzemidő (óra/nap). 2. A csepegtető test vízhozamának megválasztása Mivel a hidraulikai méretezési módszer csak a szárnyvezeték mentén egyenletes vízkiadagolású csepegtető testek esetében alkalmazható, a továbbiakban csak az ilyen vízkiadagoló testekkel foglalkozunk. Mielőtt a méretezés módszerét bemutatnánk, ismertetjük a mikrocső optimális hosszának meghatározására irányuló hidraulikai kísérleteink eredményét. 1 Dr. Molnár György oki. mérnök, Országos Vízügyi Hivatal, Vízhasznosítási Osztály