Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények

638 Molnár György Ismert, hogy a műanyag csövek gyártása során a végleges átmérő bizonyos határok között változik. Belátható, hogy 0,1 — 0,2 mm-es átmérőváltozás 50 — 100 mm átmérőjű cső esetén elhanyagolható, de 0,5—1,0 mm átmérő esetén már jelentős hibát eredményez. A hiba mértékének és a hiba kiküszöbölése módjának meghatározására kísérleteket végeztünk a Kertészeti Egyetem Vízkazdálkodási Tanszéki Csoportjánál, Ligetvári Ferenc egyetemi adjunktus segítségével. A kísérlet során különféle nyomás és különféle mikrocsőhosszak esetében ötszörös ismétléssel vízhozamméréseket végeztünk. A kísérlet eredménye összefoglalva a következő: az átlactól való a 1

е8

п

а8У

°ЬЬ eltérés a a mi

k„c

s

í hossza ÄÄ SÄÄ 2,0 m - 4%-tói — 6%-ig 5%-tól 8%-ig 1,0 m -6%-tól + 3%-ig 4%-tói 9%-ig 0,5 m — 4%-tól + 9%-ig 7%-tól 14%-ig 0,25 m + 7%-tól +13%-ig 12%-tól 19%-ig Látható, hogy a mikrocső hosszának növekedésével csökken a hiba. Ez rámutat a hiba kiküszöbölésének módjára is. Vagyis arra, hogy lehetőleg minél hosszabb mikrocsövet kell alkalmazni. Ezért 0,6 — 2,0 mm közötti mikrocsőhosszak alkalmazását javasoljuk. 3. A hidraulikai méretezés módszerel a) A szárnyvezeték hidraulikai méretezése A hidraulikai méretezés során arra kell törekedni, hogy a szárnyvezeték mentén minél kisebb legyen a nyomásváltozás. Ekkor a mikrocső kismértékű hosszváltozásával biztosítható az egyenletes vízkiadagolás. Ennek érdekében a szárnyvezetékben csak lamináris áramlás engedhető meg. A lamináris áramlási állapotot a Reynolds számmal lehet ellenőrizni. 40 = (3) d:tv ahol Re = a Reynolds-féle szám; ha kisebb mint 2320, akkor lamináris az áramlás, Q = a vizsgált szakasz vízhozama (liter/s), d — a vizsgált csőszakasz belső átmérője (dm), V = csővezetékben szállított folyadék (a víz) viszkozitására jellemző szám. Számításainkban 1,5 x 104 dm

2/s-nek vesszük fel. A vízhozam és a csőátmérő ismeretében az ábráról leolvasható a Re-szám értéke. A növényegyedenként kiadagolandó fajlagos vízhozam és az egy szárnyvezetékről ellátandó növényszám ismeretében számítható a szárnyvezeték maximális vízhozama. Ennek ismeretében kiválasztható a még lamináris áramlást biztosító csőátmérő. Kör keresztmetszetű csővezetékben a nyomásveszteséget a Darcy—Weisbach-féle képlettel lehet számítani: v

2 l h= (4) 2g d ' ahol h=a csőszakasz nyomásvesztesége (dm), A=a csősúrlódási együttható, amely lamináris áramlásnál Я = 64/R

e (5), v = a csőszakaszban áramló víz sebessége, amely v — AQ/nd

2 (6), g = a nehézségi gyorsulás (98,1 dm/s

2), / = a csőszakasz hossza (dm), d = a csőszakasz átmérője (dm). Az 5. és a 6. kifejezéseket behelyettesítve a 4. egyenletbe, majd az összevonást elvégezve h=^ 6,22-105 (7) összefüggést kapjuk, ha az l csőszakasz mentén a vízhozam állandó.