Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Váradi József: Az öntözővíz-elosztó csatornák műtárgyainak fejlesztése

Az öntözővízelosztó csatornák 613 b) A fejlesztés alapvető szempontjai Az öntözőcsatornák berendezéseinek fejlesztésével kapcsolatos kutató-fejlesztő munka — jellegét tekintve — két részre: a műtárgyak fejlesztésével, valamint a mozgataó, a vezérlő és ellenőrző berendezések kialakításával kapcsolatos feladatokra osztható. Figyelembe véve, hogy jelen feladat az öntözőrendszerek műtárgyainak fejlesztése volt, vizsgáljuk meg egy kissé közelebbről az e témakörhöz kapcsolható fejlesztési feladatokat, melyek a műtárgyak felhasználási köre szempontjából ugyancsak két csoportra oszthatók. Az egyikbe tartoznak azok a feladatok, amelyek megoldásának eredményeként létrehozott új műtárgyak mind az alulról, mind a jelűiről vezéreli csatornarendszerekben egyaránt alkalmazhatók. A másik feladatcsoport azokat a munkákat tartalmazza, amelyeket annak érdekében kell elvégezni, hogy egy adott vezérlési rendszer követelményeinek megjelelő annak speciális igényeit kielégítő műtárgyakat alakítsanak ki. Részletesebben nézve : a jelűiről és alulról vezérelt rendszerekben egaránt alkalmazható műtárgyak, a vízhozamadagolók, a csőátereszek és bújtatok és a hidak. E műtárgyak közül — az öntözési üzem fejlesztése szempontjából — csak a vízhozamadagolók kialakítása jelent különleges feladatot, hiszen a csőátereszek, bújtatok és hidak kialakítási módja csupán a helyi veszteségértéket befolyásolja. A távlati igényeket is kielégítő vízhozamadagoló műtárgyaknak ugyanakkor hazánkban a vezérlés módjától függetlenül az alábbi alapvető követelményeket kell kielégíteniük : — kis mérési veszteség — egyszerű és biztonságos üzem — legalább ±10%-os mérési pontosság legalább a névleges vízszállítás 25— 100%-ig terjedő tartományban — az automatizálás megvalósításának lehetősége, mind helyi, mind távbeállítás esetén. A jelenleg ismert vízadagolók : a palástos vízadagoló és az egyszerű csőzsilip nem, vagy csak bizonyos körülmények között képes kielégíteni az említett követelményeket. E téma keretében tehát célul kellett kitűzni olyan műtárgyak kialakítását, melyek megfelelnek az ismertetett igényeknek. így alakílották ki az új lípusú veníuri elven működő vízhozamadagoló csőzsilipet, ill. fejlesztették tovább a palástos vízadagolók közismert típusait, amely utóbbi műtárgytípus azonban — mint arról korábban már szóltunk — még további átgondolt fejlesztést igényel. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy bár a vízhozamadagoló műtárgyakkal szemben támasztott követelményrendszer független a vezérlés módjától, e műtárgyak attól függően, hogy alulról vagy felülről vezérelt rendszerbe kerülnek alkalmazásra más-más mozgató, vezérlő és ellenőrző berendezés felszerelését teszik szükségessé. A munka ezeknek a berendezéseknek a kifejlesztése érdekében is megindult. Lezárása után elért eredményekről egy hasonló ismertetés keretében számolunk be. A csatornarendszerek vezérlési módjától függő műtárgykialakítást a vizszinltartók és a túlfolyók igényelnek. A felülről vezérelt rendszerek esetében megbízható műökdésű felvízszinttartó automatára és automatikus működésű szivornyára van