Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. II. rész: A vízfolyások észlelésével kapcsolatos adatképzés, valamint az adatfeldolgozás és tárolás

548 Kovács György b) Az integrált infromációkat tároló rendszer kialakítása A fejezet bevezetőjében már elemeztük az adattárolás különböző fokozatait. Láttuk, hogy az archívum számára feltétlenül dokumentálnunk kell az eredeti megfigyeléseket és az ezek ellenőrzésével, feldolgozásával létrehozott elsődleges adatsorokat. Ezek az utóbbiak magukba foglalják a közvetlenül megfigyelt és az ellenőrzés alapján javított adatokat, valamint a képzett paramétereket is. Azt is megállapítottuk, hogy indokolt a rendszert két hierarchikusan egymásra épülő szinten szerveznünk, és a primér adatok területi és időbeli integrációjával létrehozni a gyakran felhasználásra kerülő, nagyobb információtartalmú adatcsoportokat. Ügy véljük, hogy az eredeti észlelések rögzítésére — a mai műszaki felkészültséget és a könnyű kezelhetőséget figyelembe véve — egyértelműen a mikrofilmes tárolás javasolható. Ha az adatfelvétel kézi feljegyzések formájában történt, az adatlapokat kell fényképeznünk, elektromos kijelzés és digitalizálás esetében az eredeti jelekről készült számítógépi outprinteket kell mikrofilmre vinnünk. Hasonlóan szükségesnek tartjuk az elsődleges adatok hasonló mikrofilmes tárolását is, hogy a javítás után elfogadott, közvetlenül mért és közvetett módon számított paraméterek bármikor reprodukálhatók legyenek. Ezek a primér adatok minden esetben számítógéppel végrehajtott ellenőrzési és feldolgozási folyamatok eredményei, tehát archiválásuk ugyancsak az outprintek fényképezését igényli. Általános vélemény, az hogy az elsődleges adatokat gépi adathordozókon is tárolnunk kell. Célszerű, lia a képzett adatok kialakítását már számítógépen végezzük. Ehhez természetesen a közvetlen észleléseket már adathordozóra kell vinnünk. Ezt megelőzően a kiindulásul szolgáló adatok fizikai ellenőrzéséhez is kidolgozhatunk gépi programokat és a hibás adatok válogatását automatikusan végezhetjük. A közvetett adatok már gépi számítások eredményei így azok már eleve megfelelő hordozón rögzítettek, és ellenőrzésük ugyancsak géppel hajtható végre. Nem lehet tehát vita tárgya, hogy rögzítsük-e az elsődleges adatokat mágnesszalagon, vagy discen, hiszen — mint láttuk — mind a közvetlenül észlelt, mind a képzett adatok ilyen formában jelennek meg. Az információs rendszer szervezésének egyetlen feladata az marad tehát, hogy meghatározza, melyek azok az adatsorok, amelyeket tartósan tárolnunk kell a gépi hordozókon, és melyek azok, amelyeket az adatok rögzítése, ellenőrzése valamint az integrált adatok képzése után tovább nem tartunk meg gépi kezeléssel közvetlenül elérhető formában, csak az archívumban tárolunk. Ennek a szelekciónak alapja az, hogy az adatok a részletes vizsgálatok számára viszonylag gyakran kerülhetnek újra feldolgozásra vagy sem. Az elmondottak szerint az adattárolással és visszakereséssel kapcsolatosan egy kérdést kell még megvitatnunk, az integrált információk rendszerének kialakítását. Milyen területegységekre és milyen időtartamra összegezzük a pimér adatokat és milyen paramétereket tározzunk annak érdekében, hogy megfelelő vízrajzi tájékoztatást tudjunk adni a vízgazdálkodás gyakran ismétlődő feladatainak megoldásához. A feladatok sorából a következő gyakorlati célok emelhetők ki: — Képet kell adnunk a terület vízgazdálkodási helyzetéről, adatszerűen rögzítve mind a pillanatnyi állapotot, mind a változásokat jellemző minőségi és menynyiségi paramétereket. Ezzel a feladattal kapcsolatosan figyelembe kell vennünk a hidrológiai folyamatok komplexitását és szoros kapcsolódását, valamint a víz állandó mozgását és különböző megjelenési formáinak eltérő mobilitását. Ezért biz-