Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

454 Sárváry István közötti átadódási lehetősége miatt sok vizsgálat eredményét kétségessé tette. Ilyen jelzőanyagot lehetőleg ne használjunk, igen nehezen értékelhető. — Diszkrét eloszlású, természetben elő nem forduló anyag. Legjobb példája a Timavó kísérletnél használt, jelzett hátuszonyú angolna-csapat. Alkalmazása korlátozott, viszont egyetlen példány beérkezése is biztos eredmény: az alapszint megállapítása itt nem gond. — Folyamatos eloszlású, természetes előfordulású anyagok, pl. a konyhasó. Ezekre vonatkozóan az alapszint megállapításával a 4/c alrészben foglalkozunk. — Folyamatos eloszlású, a természetben elő nem forduló anyagok pl. a fluoreszcein vagy a radioaktív izotópok. Az alapszint megállapítása itt a kimutatási módszer érzékenységének, illetve az azt zavaró természetes tényezőknek a függvénye. Ezeket a problémákat a 4/b alrészben tárgyaljuk. b) Az alapszint függése a kimutatási módszer érzékenységétől A minták értékelése történhet szabad szemmel, vagy kémiai, ill. fizikai módszerekkel. A szabad szemmel történő értékelés pontosságát színező festékek esetében sokszorosára fokozhatjuk, ha a szobát besötétítjük, a vízmintán keresztül hosszú fény-utat biztosítunk, fehér hátteret és különböző monokromatikus fényt használunk, etalonsorozattal hasonlítjuk össze a mintákat és az értékelést végző személyeket gondosan betanítjuk. Alapszintnek csak azt a koncentrációt fogadhatjuk el, amit az összes értékelő személy bizonytalankodás nélkül azonnal felismer, még zavaros, opalizáló vízben is. Műszeres értékelésnél az alapszint az alkalmazott módszer függvénye. Különösen érzékeny kimutatási módszer több nagyságrenddel kisebb koncentrációk kimutatására is képes lehet. A legfontosabb két követelmény itt a reprodukálhatóság és a mérési rendszer stabilitása. Ez utóbbi főleg akkor kerül előtérbe, ha egyes komponenseket nem közvetlen reakciókkal, hanem pl. elektromos jellemzőik mérésével (só esetében pl. klorid-szelektív elektródával) mutatunk ki. Ilyenkor a mérés folyamán általában lassú „csúszás" figyelhető meg. Előfordulhat az is, hogy a használt kémiai reagens minősége nem egyforma. Ilyenkor az újabb adag vegyszer használatbavételekor ugrászerű változás jelentkezik az értékelésben. Mind az „elcsúszás", mind az „ugrás" korrigálható, ha időnként etalonmintákra vonatkozó ellenőrző méréseket végzünk. A folyamatos ellenőrzés szükségességét és megvalósítását a 7/e alrészben tárgyaljuk. Az alapszint megállapításához a kimutatás szempontjából sem ajánlatos az alkalmazott módszer szélső érzékenységét figyelembe venni. c) Az alapszint függése a természetes koncentrációtól A különböző megfigyelési pontokon az ott korábban megfigyelt természetes koncentrációknak megfelelően különböző alapszinteket használunk, egyetlen nyomjelzési kísérlet során is. Ezzel kapcsolatban mindig figyelembe kell venni, hogy a vízhozam csökkenésekor a természetes komponensek koncentrációja növekedni szokott. Emiatt a csökkenő vízhozammal esetleg az alapszintet is emelni kell. A jelzőanyagok egynémely komponense, különösen a leggyakrabban használt konyhasó klorid-ionja más jellegű emberi tevékenység (utak sózása, szenny-