Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

450 Sárváry István Beadási pont — > t Észlelés helye —^ и a, a

2 b. c. d. e. 1. ábra. A beadási és megfigyelési pont egymás közötti kapcsolatának topológiai alap-esetei Fig. 1. Topological basic cases of the connection between the feeding- and observation points Figure 1. Cas de base topologiques de la relation réciproque des points d'introduction et d'observation Bild 1. Topologische Grundfälle der Beziehung zwischen dem Einführungs- und Beobachtungspunkt e eset: A beadási és megfigyelési pont között nincs kapcsolat, ez utóbbi máshonnan kapja az utánpótlást. De ha a megfigyelési ponton festék jelenik meg, azt a kísérlet végzői a kapcsolat bizonyítékának tekinthetik. Ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy festettek-e mások is azonos jelzőanyaggal a területünkön, és hogy az általunk használt jelzőanyag más úton nem kerülhetett-e a rendszerbe. Különösen kloridtartalmú anyagoknál kell óvatosnak lenni, hiszen a só mind bizonyos kőzetekből, mind pedig országutak téli sózásából, szerves eredetű szennyeződésből, bizonyos műtrágyákból stb. is bejuthat a karsztba. 3. A festékhullám ellapulása Közismert tény, hogy ha egy felszíni vízfolyáson pillanatszerű árhullámot idézünk elő — pl. egy tározótó zsilipjének hirtelen felhúzásával — a keletkezett árhullám a mederben távolodva egyre jobban ellapul, amplitúdója csökken, hosszúsága viszont növekszik. Hasonló jelenség játszódik le a nyomjelzéshez használt festék esetében is, csakhogy itt nem az árhullám víztömege húzódik szét, hanem a festék koncetrációja csökken a beadási ponttól a megfigyelési pont felé haladva. A széthúzódás oka a turbulens diffúzió jelensége: az egyes vízrészecskék egymástól eltérő sebességgel és eltérő irányban haladnak, és így eltávolítják egymástól a köztük levő festékrészecskéket. Ez a jelenség természetesen különbözőképpen érvényesül a nyílt felszínű (barlangi) áramlásban, másként a repedéses kőzetben történő nyomásalatti áramlás esetében, és ismét másképp szemcsés kőzetben. Az elmodottak miatt a festék nemcsak egy rövid időszakban észlelhető a megfigyelési ponton, hanem a beadás és a megjelenés között eltelt idő függvényében elhúzódva. Egyenletes vízhozam és a típusú topológiai kapcsolat mellett a megfigyelési ponton a festék koncentrációjának szabályos, hullámszerű levonulását lehetne megfigyelni (2ja ábra). A koncentrációhullám alakja ugyanis a beadási és megfigyelési pont között haladó víz-szálak sebességének gyakorisági görbéjét mutatja, a leggyorsabb-, és leglassúbb vízrészecskék beérkezésének eltérését. A festékhullám alakja azonban még akkor is ritkán szabályos ha a vízhozamingadozásnak a koncentráció változására gyakorolt hatását korrigáljuk. Az előforduló szabálytalan hullám-alakok azt is jelezhetik, hogy több, párhuzamos úton