Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

VÍZNYOMJELZÉSI KÍSÉRLETEK NÉHÁNY ELVI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSE DR. SÁRVÁR Y ISTVÁN

1 I. Bevezetés Hazánkban az elmúlt évtizedekben aránylag sok víznyomjelzést végeztek a felszín alatti vizek áramlási viszonyainak felderítésére. A nyomjelzések (vagy népszerű kifejezéssel vízfestések) közül azonban aránylag csak nagyon kevés volt eredményesnek mondható, és csaknem mindegyiknek rossz volt a dokumentálása. A következőkben sorra vesszük a nyomjelzési kísérletek legalapvetőbb kérdéseit, és — tényleges esetek vizsgálata kapcsán — érintjük az értékelés nehézségeit is. Megpróbálunk általános elveket megfogalmazni az előkészítéshez, a tervezéshez, a vizsgálat végrehajtásához és a kiértékeléshez. Nem foglalkozunk viszont sem az egyes jelzőanyagokkal, sem azok kimutatásának technikai részleteivel, mivel ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban számos publikáció jelent meg az irodalomban. Egyszerűség kedvéért a tárgyalás során gyakran használjuk a „festés" és „vízfestés" kifejezéseket, akkor is, ha a nyomjelzés nem színezőanyagok felhasználásával történik. 2. A felszín alatti vízfolyás topológiája Amikor megfestjük a vizet, feltételezzük, hogy a víz a felszín alatt a beadási pontról valamelyik megfigyelési pont felé áramlik, hiszen éppen ezt az áramlást akarjuk bizonyítani. Az áramlás lehetséges kapcsolati formáit viszont általában nem szokták átgondolni, pedig éppen ez befolyásolja leglényegesebben a várható eredményt. Az 1. ábrán a vonalas áramlás néhány lehetséges alapesetét mutatjuk be. ai, a2 esetek: Nyilvánvalóan itt kapjuk a legjobb eredményt. Az аг esetben a festék két különböző hullámban érkezik be, amelyek egymásba is metszhetnek. (Ilyen kapcsolat árvízi körülmények között szokott előfordulni.) Ha nincs számottevő adszorpció a beadott festék legnagyobb része beérkezik a megfigyelési pontra, az áramlás körülményeitől függően széthúzódva. (A festékhullám széthúzódását a 3. részben tárgyaljuk.) b eset: A festék egy része máshová megy el, csak egy töredéke érkezik be, széthúzódott hullámban a megfigyelési helyre. Áz áramlás természetesen több ponton is elágazhat és diffúz módon szét is oszolhat egy központi fekvésű beadási pontból. с eset: A beadási és megfigyelési pont közötti áramlásba máshonnan érkező áramlás is csatlakozik. Ha a megfigyelőhely forrás, akkor mindig ilyen-fajta kapcsolattal kell számolnunk. Ha az oldaláramlás a festés ideje aíatt hullott, és víznyelőn át koncentráltan befolyó csapadékból származik, a széthúzódott festékhullám alakját szétdarabolhatja és felismerhetetlenné teheti. d eset: Több áramlás csatlakozása és szétválása esetén direkt kapcsolatról már aligha lehet beszélni, bár festék ilyenkor is érkezhet a megfigyelési pontra. 1 Dr. Sárvdry István, oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Budapest) 8 Vízügyi Közlemények