Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

428 Kováts Z.—Kalmár I.—Hajós В. történő nádaratás technológiájának kidolgozására a Fertői Nádgazdaság komoly erőfeszítéseket tesz. A fertői nád tehát a tó morfológiájára is hatással van, és a tó maga a 150 km

2 nádterületével Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű növényterülete. A nád mellett, azzzal azonos biológiai egységben terjeszkedik a hínár, a békalencse és egyéb vízinövényzet. Ezek szerepe sem elhanyagolható a tófeltöltődés szempontjából. A nádnál pedig azt is tekintetbe kell venni, hogy a képződött biomassza tekintélyes része a földalatti gyökérrendszerben az ún. rizómákban halmozódik fel. 2. A Fertő-tó vízháztartása A tavak, így a Fertő-tó vízháztartása is bonyolult hidrológiai folyamat eredőjeként alakul. E folyamat során állandóan változik a tó víztömege, vízszintje. A változás jellegét, mértékét a folyamatban részt vevő tényezők determinálják. A tényezők egy része a tó vízkészletét növeli, más része csökkenti. A tó vízháztartásában a szélsőségeket az egyirányú hatások megerősödése idézi elő. Közismert, hogy nedves esztendőkben a sok csapadék és a vízgyűjtőről történő jelentős hozzáfolyás következtében megemelkedik a tó szintje, száraz években pedig a párolgás válik domináns tényezővé, ami a vízszint erős csökkenését idézi elő. A vízgazdálkodás szempontjából a vízszintingadozás kedvezőtlen, a szélsőségek pedig károsak. A feljegyzések szerint az elmúlt évszázadokban a Fertő-tó vízháztartásában rendkívüli szélsőségek fordultak elő, amelyek maximumát a kiszáradások, illetve a Fertőzugot is elöntő árvizek jelentették. Napjainkban különösen a szélsőséges vizcsökkenés lenne veszélyes a tó vízgazdálkodására, a kiszáradás pedig felmérhetetlen károkat jelentene. a) A vízháztartás feltárásának előzményei Mind a tóval kapcsolatos optimális vízhasznosításnak, mind pedig a tó szélsőséges ingadozásaiból eredő kártételek elleni védekezésnek alapvető feltétele a tó vízháztartási folyamatának, a folyamat jellemző értékeinek az ismerete. A megismerést a folyamat bonyolultsága miatt csak részletes feltáró munkával lehet biztosítani. A Fertő-tó feltárásával már a korábbi évtizedekben is foglalkoztak, hiányos megfigyelési adatok birtokában azonban komolyabb eredmény nem született. A feltárás szükségessége legutóbb a hatvanas években merült fel, a tóval kapcsolatos vízgazdálkodási fejlesztések megindulásának előzményeként. A feltáráshoz szükséges meteorológiai, hidrológiai adatok, mérések még akkor is hiányoztak, hiányosak vagy bizonytalanok voltak. Az első teendő tehát hidrometeorológiai hálózat létrehozása volt, amely biztosította a kitűzött cél megvalósítását. Mindkét állam területén a 60-as évek közepétől megkezdődött a hálózat kialakítása, majd megindultak a megfigyelések, mérések és kutatások. A napjainkig kialakított és jelenleg is üzemben levő hálózat az 1. ábrán is látható. Az ábra a vízháztartás szempontjából legjelentősebb és csak a tó közvetlen környezetében levő magyar és osztrák állomásokat tünteti fel. A magyar oldali hálózatot az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság tartja üzemben.