Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kováts Zoltán-Kalmár István-Hajós Béla: A Fertő tó vízgazdálkodási és hasznosítási kérdései

A Fertő-tó vízgazdálkodása 425 9. ábra. A tó elnádasodásának grafikonja Fritz Kopf szerkesztése alapján Fig. 9. Graph on the growth of reed area in the lake, traced bg Fritz Kopf Bild 9. Diagramm der Verschilfung des Sees nach F. Kopf bekövetkezett valószínű térfogatcsökkenést a vonalkázott ábrarész szemlélteti, így a 135 millió in

3-rel szemben mintegy 20 — 30 millióra tehető a feltöltődés mértéke a századforduló óta. A feltöltődés folyamatának esetleges extrapolálásánál időben csökkenő tendenciával célszerű számolni. Hozzávetőleges számításaink szerint az erózióból és a vízi vegetáció szárazanyagprodukciójából a századforduló óta csak mintegy 20 millió m

3 lehet a térfogatcsökkenés. A számítások ellenőrzéséül meghatároztuk a Rábaszabályozó hasonlító síkja (114,50 m A. f.) alatti térfogatcsökkenést, ami 4,5 millió m

3-re adódott és ez reális értéknek látszik. A tó térfogatának csökkenését csak az egész tó esetére reális vizsgálni, hiszen a szél hatására bekövetkező iszapmozgás miatt az iszapmennyiség vándorolt és zömmel a déli — tehát a magyar — tórészen töltődött fel. Ennek bizonyosságául szolgál a Rábaszabályozó Társulat 1930 évi részleges tófelmérése, ami csak a Hanság csatorna kitorkollásának környékére korlátozódott. Az azonosítható 6,1 km

2 nagyságú tórészen 37 év alatt a nádsáv fejlődése 2,2 kin

2 volt, az iszapfeltöltődés mennyisége pedig 1,5 millió m

3, ami kereken negyedmillió m

3-t jelent km

2-enként. Ha ezt a feltöltődési tendenciát a magyar tórészen egyenletesnek tételeznénk fel — ami nem igaz —, akkor azt mondhatnánk, hogy minden iszapmennyiség itt rakódott le.