Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. I. rész: A vízrajz célja, feladatai és az adatgyűjtő hálózat kialakítása

354 Kovács György indokolt külön területi és tavi adatgyűjtő központ létesítése, hanem meg kell teremteni a kutatóállomás kapcsolatát a Császárvizen levő két tározónál (a zámolyinál és pátkainál) levő őrházakkal, amelyek személyzetére bízható lenne a környezetükben levő mérőhelyek adatainak közvetlen gyűjtése, és Agárdra történő továbbítása. A vízminőségi paraméterek meghatározására vett minták kémiai és biológiai értékelését célszerűen a székesfehérvári igazgatóság laboratóriuma végezheti el, mert máskülönben a kutatóállomást kellene megfelelő laboratóriumi berendezéssel és — ami nehezebb — személyzettel ellátni. A balatoni észlelőrendszer kialakításával kapcsolatos adottságok és a felmerülő gondok, problémák nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket a Velencei-tóval kapcsolatosan összegeztünk. A szemesi kutatóállomás itt is önként kínálkozó alapja lehet egy adatgyűjtő központ kialakításának. A műszerpark fejlesztése, az új észlelési rend meghatározása, a feladatkör kiterjesztése a környező mérőhelyek üzemére, felügyeletére és fenntartására, továbbá mindehhez a személyi állomány minőségi, mennyiségi erősítése és jobb műszaki ellátottságának biztosítása alapvető követelmény. A tó nagy kiterjedésű és hosszú partvonala ellene mond annak, hogy az adatgyűjtést egyetlen központba vonjuk össze. A Zala vízgyűjtője feltétlenül indokolttá teszi a területi adatgyűjtés önálló központjának kialakítását. Ha ez a torkolat közelében létesül, hatásköre a Keszthelyi öblözetre is kiterjedhet, tehermentesítve így a szemesi állomást. Hasonlóan külön gyűjthetők lennének az észak-keleti medencére vonatkozó információk egy, a siófoki kirendeltség keretében szervezett központban. A vízkémiai és biológiai vizsgálatok új laboratórium felszerelése nélkül akkor oldhatók meg, ha a DRW, a tihanyi biológiai intézet vagy a keszthelyi egyetem — esetleg megosztva — vállalni tudja a minták folyamatos fogadását, és az eredményeknek késedelem nélküli, rutinszerű szolgáltatását. Az adatgyűjtés ilyen széttagoltsága feltétlenül szükségessé teszi a központok szoros kapcsolatát, és a hierarchikus munkarend szabatos meghatározását. A meghatározandó információk köre és az adatgyűjtés javasolható szervezete a Fertő-tó esetében sem tér el az eddig mondottaktól. Legfeljebb a vízgyűjtő nemzetközi megosztottsága jelent több, nehezebben megoldható feladatot és a tó kisebb látogatottsága, mérsékeltebb népgazdasági jelentősége indokolhatja az adatok megfigyelésére és gyűjtésére szolgáló hálózat lassúbb kiépítését. Folyami tározók Folyami nagy tározóink hidrológiai jellege átmenetet alkot a folyók és tavak között. A tározótérnek az átfolyó hozamboz viszonyított kis aránya miatt jelentősek maradnak a vízfolyások transzport-folyamatai, a megnövelt párolgási felület és a szomszédos víztartók felé kialakuló szivárgás miatt azonban a vízháztartási egyensúly meghatározása érdekében tavi jellegű mérések megszervezése (pl. vízfelület-párolgás) is szükséges. A lelassult sebesség következtében változnak a kémiai és biológiai jellemzők, ezért ezek megfigyelése is nagyobb figyelmet követel. Ez a megállapítás minden duzzasztott folyószakaszra helytálló, hullámtéri tározók esetében pedig különösen fontos. Ezért elsősorban a Kisköre fölötti mederszakaszon kell a tóhidrológiai észleléseket bevonnunk a megfigyelőrendszerbe, azonban ezeket az igényeket figyelembe kell vennünk a tiszalöki és a körösi duzzasztókhoz kapcsolódó adatgyűjtő rendszer kialakításakor is. Azokon a folyószakaszokon, ahol a most építeni kezdett csongrádi duzzasztó és a dunai vízlépcsőrendszer hatása