Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. I. rész: A vízrajz célja, feladatai és az adatgyűjtő hálózat kialakítása

A korszerű vízrajzi munka. 1. rész 347 2. ábra. A Duna folyó és mellékfolyói javasolt mérőhelyei Рис. 2. Гидрометрические станции в бассейне Дуная Fig. 2. Gaging stations suggested along the Danube and her tributaries Bild 2. Vorgeschlagene Messpunkte an der Donau und ihrer Nebenflüsse lemezhetők a részvízgyűjtő kiterjedésétől függően, ha az a terület a 100 km

2 értéket meghaladja (Kovács és Simonffij, 1975). Az állomások kijelölésével tehát azt kell elérnünk, hogy az 5000—6000 km

2-nél kisebb vízgyűjtőkön az említett alsó határ és a terület teljes kiterjedése közötti intervallumban növekvő lépésközökben elosztva (pl. 100, 200, 400,800,1500, 3000, 6000 km

2) megfelelő számú megfigyelt területünk legyen az említett kapcsolatok meghatározásához. Az így megfigyelt rendszerekben bármelyik 100 km

2-nél nagyobb vízgyűjtőjű észleléssel nem rendelkező szelvényre a gyakorlatot kielégítő pontossággal meghatározhatjuk a természetes vízjárás jellemzőit. Az emberi beavatkozások hatásának nyomonkövetése további mérőhelyek kijelölését teheti szükségessé (tározók, koncentrált szennyezőforrások, városi belterületek). A kisebb területeken lezajló hidrológiai folyamatok megismerésére a tájjelemző területek szolgálnak. Javasoljuk, hogy kisvízfolyásaink rendszerén belül 14 vízgyűjtő ilyen módon szervezett észle-