Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

334 Könyvismertetések A regionális vízellátórendszerek hatalmas ütemben fejlődnek, a vízgazdálkodás más területein és a vízenergetikában mind összetettebb hidrodinamikai rendszerek épülnek. A rendszerelemek és a rendszerek egészének dinamikai tulajdonságai, viselkedése az összetettebb hidrodinamikai viszonyok között a dinamikus rendszertervezés műszaki színvonala iránt fokozódó igényeket támasztanak. A hidrodinamikai számítások és számítási eljárások újabb generációja, felhasználva a számítógépeket, túllépett a kvázistacioner hidraulikai és dinamikai jellemzőkkel korlátozott tervezési gyakorlaton. Ezzel egyidejűleg jelent meg a határterületi problémák kísérleti és matematikai analízisének igénye. Kartvelisvili könyve nem a klasszikus csővezeték-dinamika eredményeinek összegzését tűzte ki célul, hanem a feladatok döntően saját, eredeti elméleti megalapozásból történő korszerű megoldására törekedett. Különösen újszerűek a vízerőművek nyomóvezetékeinek fáradásából eredő tönkremenetelt, öntözőrendszerek automatizált zárószelvényeinek instabilitásából következő igénybevételt, technológiai csővezetékek rezgéseit vizsgáló részek. A könyv első fejezete a dinamikai jelenségeket leíró egyenleteket ismerteti. A klasszikus hidrodinamikai számításoktól eltérően már a vékonyfalú csővezetékek falának és a folyadék keresztirányú elmozdulásának inerciáját is figyelembe veszi a héjelmélet alapján. Rendkívül érdekes az anyagjellemzők dinamikus változását figyelembe vevő reológiai modell, amely a problémát legáltalánosabb formájában írja le. Ez a fejezet tárgyalja a dinamikus súrlódással és az áteresztő falú csővezetékek modellezésével kapcsolatos speciális hidrodinamikai kérdéseket, és körvonalazza a kutatások irányát. A második fejezet tartalmazza a nyomáslengési egyenletek megoldásának kezdeti és peremfeltételeit. Összetett esetekként mutatja be a szerző a szivattyúk és a reverzebilis vízturbinák modellezését. Ez a fejezet rámutat arra is, hogy a peremfeltételek modellezése a kvázistacioner jelleggörbék alapján nem minden esetben elégítik ki a számítás iránt támasztott követelményeket. A harmadik fejezet vizsgálja az alacsony és magas frekvenciájú kavitációs, hidroelasztikus, forgórészlengési és egyéb eredetű rezgések, lengések nagyságrendjét, valamint hatását, különös figyelmet fordítva a rezonancia lehetőségeire. A negyedik fejezet tárgyát a viszkózus csővezetékek dinamikai tulajdonságait jellemző differenciálegyenletek képezik, valamint ezek integrálása. Az ötödik fejezet ismerteti a rugalmas csővezetékek hidrodinamikai differenciálegyenleteinek megoldását lineáris súrlódással és anélkül. A hatodik fejezet rámutat a folyadékok dinamikai tulajdonságait befolyásoló tényezők vizsgálatának rendkívüli fontosságára, mert ezek a tényezők nagyságrendekkel megváltoztathatják a csővezetékek dinamikai jellemzőit. A fejezet elemzi a szabad és oldott levegőtartalom, valamint a kavitációs jelenségek hatását. Azok a számítások, amelyek idealizált, egynemű folyadékok és dinamikus tulajdonságokkal nem jellemzett csőfalak kvázistacioner peremfeltételeivel hajtanak végre, csak egyszerűbb esetekben adják meg helyesen a mértékadó igénybevételt. * * *