Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
314 Babos Károlyné Vannak a Szahara közelében olyan bővizű források, amelyek vizeivel jelentős nagyságú oázist lehet öntözni, azaz a szükséges vízmennyiséggel ellátni. Az öntözést még ma is jórészt úgy végzik, hogy a patakmeder magas szintű szakaszán kőrakatgáttal, vagy berakott kisgáttal duzzasztják, majd elvezetik a vizet a művelt területre, ott 1—2 m távolságba mélyített kis árokkal osztják el. A párolgás elég nagy, a patak vízhozama kicsi, így a művelt földterület csak a szükséges vízmennyiséget kapja elárasztás veszélye nélkül. A fölös vízmennyiség elfolyik, bár tározás lehetséges. Nagyobb öntözőrendszerek is épültek már évtizedek óta az országban az északi, tengerpart menti sávban. A kutak, fúrások vizét magas vezetésű csatornahidakkal vezetik az öntözendő területre. Egy-egy falu határához tartozó művelt terület öntözéséhez szükséges vízigény 100—200 l/sec; nagyobb vízhozam esetén elég nagy távolságra is elvezetik a vizet, mivel a terület nem mindenütt alkalmas megművelésre. A magas szintű betoncsatornákkal, zsilipek, tolózárak segítségével szintén kis árokrendszerbe vezetik a vizet a földekre. Tapasztalatok összefoglalása Nemcsak Saida megyében, a Szahara szélén, hanem az egész országban fontos a vizkérdés. A fentiek szerint van elegendő víz. Tapasztalataink szerint a víz felhasználása, tározása, megvédése azonban nem kielégítő: egyes területeken a megfelelő, sőt bővizű víznyerő helyek vizét elfolyatják, másutt kevés, egészségtelen vizet isznak, vagy egyáltalán nincs víz. Példaként egy rosszul telepített kút esetét említhetjük fel. Egy déli irányban 6—8%-os lejtésű völgy forrásának vize árokban folyt el. A forrástól 2 m-re északi irányban telepítettek egy kutat 3 m átmérővel. Rétegszelvénye: a felszín alatti 1 m-es agyagos, köves, termőtalaj, ez alatt a karsztosodott szürke kristályos mészkő után 6 m-ben elérték a karsztvizet, ahonnan nagy erővel tört a kútba a víz. A termőtalaj alatt átlagosan 50—100 cm-re van a karsztosodott kristályos mészkő. A vízmennyiség feltételezhetően igen nagy, a sok apró szivárgó és forrás is azt látszik igazolni. A kutat 1 m mélységig téglával kifalazták és 1 m-es tégla kútkávát is építettek köréje. Két hónap után az egész terület teljesen elmocsarasodott, a kút fedetlen és így elszennyeződött. A kútvizet nam hasznosítják. Noha hozama 250 l/s körüli érték. Ezzel szemben sok család él olyan helyen, ahol semmiféle víznyerőhely nincs, vagy ha van, akkor az csak kis vízhozamú patak, kút, vagy esetleg forrás, és a szennyeződéstől nincsenek védve. A víz minőségi vizsgálata nem kötelező. Vízkémiai, vízbiológiai vizsgálatokat legfeljebb új fúrásoknál végeznek és ezek vizét elemzik vegyileg és vizsgálják biológiailag. * * * A fenti rövid ismertető tanulmány alapján végeredményben megállapíthatjuk, hogy a gyéren lakott és kedvezőtlen éghajlatú, valamint vízjárású terület fejlődésének alapja a tervszerű vízgazdálkodás és annak fejlesztése. Ehhez a természeti adottságok általában megvannak, de a természeti és társadalmi körülmények a hatékony központi vízügyi irányítás kifejlesztését igénylik.
