Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Déri József: Algéria vízgazdálkodásának sajátosságai és vízkészletének meghatározása
Algéria vízgazdálkodása 283 IV. táblázat Egyes vízgyűjtőterületek észlelő hálózata У Csapadék Klimatológiailap tanulmányozott terület (1) Hidrológiailag tanulmányozott terület (2) Hidrometriai állomássűrűség Hidrometriai állomások száma (3) mm km> % km 2 állomás száma 10 000 km® állomásszám, db 1. 0- 5 17 493 0,74 _ __ 2. 5- 20 309 040 13,00 — — — 3. 20- 100 862 981 36,30 — — — 4. 100- 200 936 256 39,40 — — — 5. 200- 300 99 000 4,17 31 675 1,26 4 G. 300 - 400 47 540 2,00 56 086 0,89 5 7. 400— 500 46 398 1,95 57 316 2,62 15 8. 500 - 600 20 278 0,85 16 535 5,44 9 9. 600- 700 15 578 0,66 27 734 3,61 10 10. 700- 800 5 672 0,24 5 599 10,72 6 11. 800- 900 5 261 0,22 1 206 33,14 4 12. 900-1000 3 860 0,16 575 17,39 1 13. 1000-1200 3 806 0,16 5 020 7,94 4 14. 1200-1400 2 340 0,10 131 76,34 1 15. 1400-1600 544 0,02 — — — 16. 1600-1800 240 0,01 — — — 17. Algéria összesen 2 376 400 100 201 877 59 A IV. táblázat kiegészítéseképpen a következő magyarázatokat tehetjük: 1. az adott csapadék-osztályközökhöz tartozó területeket Algéria csapadéktérképei alapján planimetrálással határoztuk meg; 2. a vízgyűjtő területek osztályozása a medencék egészére vonatkozó éves csapadékátlag alapján történt; 3. a hidrometriai állomáshálózat-sűrűséget a kutatáshoz ténylegesen felhasznált mérőállomások száma alapján határozták meg. Az előbbi táblázat alapján az alábbi következtetéseket tehetjük: - Azokban a sivatagi régiókban, ahol a sokévi csapadékátlag kisebb mint 200 mm, gyakorlatilag hiányzik a tudományos célú vizsgálatokhoz alkalmas hidrometriai állomáshálózat. - A felszíni vízkészletekben gazdag hegyvidéki, humid régiók hidrológiai tanulmányozottsága nem kielégítő. - A hegy- és dombvidéki víztározás fejlesztése, valamint a hidrológiai tájékozottság bővítése érdekében célszerű lenne azon térségek hidrometriai állomáshálózatát sűríteni, ahol az átlagos évi csapadékösszeg nagyobb mint 000 mm. — Az arid térségek hidrológiai viszonyainak és törvényszerűségeinek a megfelelő megismerése érdekében célszerű lenne a sivatagi hidrometeorológiai állomáshálózatot fejleszteni. Ennek keretében hasznos lenne a sivatagban rögzített árvízi nyomok hidrológiai és hidraulikai rekonstrukciója és elemzése. A vizsgálathoz felhasznált alapadatok térbeli eloszlása és mennyiségi jellemzése mellett célszerű néhány gondolatot felvetni az adatok minőségéről :
