Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: Nem permanens vízmozgások számítása két vízlépcső között

A nempermanens vízmozgás számítása 257 2. ábra. Sematikus helyszínrajz, a számításnál figyelembe vett folyóhosszak és a kezdeti feltétel vízhozammegoszlása Рис. 2. Схематическое показание длин водотоков и начального распределения расходов воды по ним Bild 2. Scliematischer Lageplan : die in der Berechnung berücksichtigten Längen der Flussstrecken und die als Anfangsbedingung angenommene Verteilung der Abflüsse vízszint időbeni változását. Az alsó szelvényben megadott határfeltételt alsó, a felső szelvényben megadott határfeltételt felső határfeltételnek nevezzük. Vízerőművekkel szabályozott vízfolyáson általában a vízhozam időmenti változása adott, a csúcsüzemi rend, a permanens vízhozamgörbe vagy az állandó napi középvízhoza

m forrnáj á ba

n. A következőkben folyónként ismertetjük a geometriai és a hidraulikai alapadatok előállításának módját, valamint a kezdeti és határfeltételek (üzemi adatok) számítási, ill. megadási módját. 3. Geometriai, hidraulikai és üzemi adatok Számításainkat a Gabcsikovói alvízcsalornában, a Duna 1811 — 1594: fkm-es szelvényei között, a Szentendrei-Dunaágban az Ipoly, a Garam, a Vág, a Kis-Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Marcal és a Rábca folyók olyan hosszú szakaszán végeztük el, ameddig a nempennanens vízmozgás lényegesen érezteti hatását, valamint az elhagyott mederben a dunakiliti duzzasztóműig (2. ábra).