Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rátky István: Nem permanens vízmozgások számítása két vízlépcső között
258 Rátky István a) Geometriai alapadatok Számítástechnikailag 12 részre osztott folyórendszer geometriai alapadatait azonos elvek alapján állítottuk elő. Számítási szelvényként az alábbi geometriai alapadatokat határoztuk meg: 1 2 3 4 X Z~ 0 B 0 F 0 m ' ahol : X [m] — a számítási szelvény távolsága a torkolattól, Z 0 [mBf] — a magassági szint, mely alá feltételezésünk szerint a számított vízszint nem kerül és mely fölött a keresztszelvény trapézzal közelíthető ; B 0[m] — a Z 0-hoz tartozó víztükörszélesség; F 0[m 2] — a Z 0 szint alatti nedvesített terület; m — a medertágulási tényező AB/AZ. A számítási szelvények kiválasztásának és a meder geometriai jellemzők közelítésének szempontjai megtalálhatók az irodalomban (Kozák, 1977, Kozák — Rátky, 1973, 1974). A Duna Gbcsikovo — Nagymaros közötti szakaszán (1819,2 — 1696,2 fkm) — a magyar—csehszlovák egyezményes terv konzultációin elfogadott — az 1960-as években előállított geometriai adatokkal számoltunk. Az adatok figyelembe veszik a Gabcsikovói Vízerőmű alvízi szakaszán a Beruházási Program szerint tervezett mederkotrást. A Duna Nagymaros—Adony közötti szakaszára (1696,2—1594,6 fkm), valamint a Szentendrei-Dunaágra a Vízrajzi Atlaszokban (1970, 1971) megadott, rajzolt keresztszelvények alapján határoztuk meg a számítási szelvények geometriai alapadatait. Az Ipoly geometriai alapadatait a Vízrajzi Atlasz (1970) rajzolt keresztszelvényei alapján állítottuk elő, figyelembe véve a mederáthelyezési és mederrendezési terv adatait is. A Vág adatait az 1964—65-ös évek számításaiból vettük át. A Kis-Duna adatai a legbizonytalanabbak. A teljes adathiány miatt egy szabályos prizmatikus mederrel közelítettük. Mivel a vizsgált rendszerben a Kis-Duna másodrendű mellékág, a közelítésből származó hiba nagysága nem számottevő. Ugyanakkor mégis érzékelteti a Kis-Dunához hasonló nagyságrendű folyó hatását. Megemlítjük, hogy később, a mederfelvétel után, a pontosabb adatok figyelembe vehetők. A Mosoni-Duna, a Rábca, a Rába és a Marcal folyók a csúcsüzem által befolyásolt hosszán érvényes geometriai alapadatait, a Vízrajzi Atlasz (1972) rajzolt VO, ill. al-VO keresztszelvényei és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság legújabb adatai alapján határoztuk meg. Az elhagyott meder (a Duna 1811 — 1842 fkm közötti szakasza) geometriai alapadatait a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a (V1TUKI) 1974-ben, 100 m-enként felvett, rajzolt, illetve írott keresztszelvényei alapján állítottuk elő, figyelembe véve a tervezett mederkotrást.
