Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban

A talajnedvesség potenciál 239 a parcella széle legalább 3 méterre legyen a gazdasági úttól, hogy a „szegély" hatást kiküszöbölhessük; lehetőség legyen a csapadék mérésére. E feltételek figyelembevételével az élőkísérleti területet a SASAD Mezőgazdasági Termelőszövetkezet virágkertészetében jelöltük ki. A területet homokos hordaléktalaj borította felszínén humusztartalommal [6]. Beöntözéskor öt barázdába, barázdánként 1200 liter öntözővizet adagoltunk, tehát 6000 litert, amely a parcella 100 négyzetméteres területére összesen 60 milliméter öntözőmennyiségnek felel meg. A talajnedvesség-potenciál értékét az egyes mérési pontokban „SASAD" 002 típusú tenziométerekkel mértük, melyeket a méréseket megelőzően — kalibráltunk. A mérési metodika kialakításával az alapfeladat az volt, hogy a barázdák tengelyétől különböző távolságokban és a talaj különböző mélységeiben meghatározzuk a beöntözést megelőző és követő időszakban a talajnedvesség-potenciál egyidejű értékeit. Ezért elvégeztük a mérési pontok kiosztását, meghatároztuk a mérési függélyek helyét, és a függélyenkénti mélységeket. Ezeket és a tenziométerek telepítési helyszínrajzát ugyancsak a már említett 1. ábra mutatja be. Ezt követően rögzítettük : a tenziométeres mérés, a csapadékmérés és a vízadagolás metodikáját. Az előkészítés után a tényleges mérések során naponta (mindig ugyanabban az időpontban) leolvastuk és rögzítettük a tenziométerekkel mért szívásértéket és (ha ez volt.) a lehullott csapadék mennyiségét is. A napi mérési munka eredményeként kapott, de irreálisnak tűnő mérési adatokat gondosan ellenőriztük, s ha hibát találtunk, a hiba kijavítása után a méréseket megismételtük. A mérési adatok birtokában most már lehetőség nyílt az eredmények korrigálására, amelyet a korábban már említett kalibrációs görbék segítségével végeztünk el. Az előzetes jeldolgozási munka a pF értékek kiszámításával zárult. Az előkísérletek eredményeinek értékelésénél előszőr azokat az adatrendszereket kellett kiválasztani, melyek lehetőséget nyújtottak az alkalmazott metodika értékelésére: az öntözővíz, továbbá az öntözővíz és a csapadék együttes hatására létrejövő talajnedvesség-potenciál nyomonkövetése, - a barázdák között, a barázdák mellett és a barázdán kívül az aktív gyökérzóna tartományban a talajnedvesség-potenciál változás nyomon követése, továbbá az átlagostól erősen eltérő talajfoltok hatásának vizsgálata. A felsoroltak szem előtt tartásával az előkísérletek eredményeinek értékelését a következő sorrendben végeztük el: Először került sor a metodikai értékelésre az öntözés hatására kialakuló potenciáleloszlások változásának nyomon követhetősége szempontjából, majd ezt követte az öntözés és a csapadék együttes hatására előálló viszonyok vizsgálata, mindkét esetben a parcella közepén és a parcella szélén levő mérési pont segítségével. Végül utoljára került sor az átlagostól eltérő talajban kialakuló potenciaviszonyok értékelésére. A kapott eredményeket az előkísérleteket követő tényleges vizsgálatok megszervezésénél és végrehajtásánál használtuk fel. Ezek a következők: 6»