Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban
240 Margitay Tihamér 1. Biztosítani kell a kísérleti parcella talajának, és növényzettel borított parcella esetén a növényzetnek a homogenitását. 2. A kísérletekhez elegendő számú műszert és tartalékműszert kell biztosítani. 3. Minden tenziométert mind a kísérletek előtt, mind azok után kalibrálni kell, a maximális szívásértékek egyidejű meghatározásával. 4. Meg kell szervezni a műszerek gyors javítási lehetőségét, valamint azok védelmét széllel, napsütéssel, csapadékkal szemben. 5. Biztosítani kell, hogy a mérőlyukakba víz vagy csapadék ne kerüljön. Az összefoglaló értékelés egyértelműen bebizonyította, hogy az előkísérletek folyamán nyert tapasztalatok és következtetések kellő alapot biztosítanak ahhoz, hogy a további vizsgálatok eredményei megbízhatóak legyenek. Ezek után került sor 1976-ban a tényleges kísérletek elvégzésére. b) Kísérletek A kísérleti körülmények és a mérési metodika A kísérlet körülményeinek meghatározásánál figyelembe vettük az előkísérletek tapasztalatait. Ezeknek megfelelően a kísérleti parcella helyének kijelölését, az alábbi szempontok szerint végeztük úgy, hogy a 10x10 m 2 kísérleti terület jellegzetes talajtípust reprezentáljon; a terület sík, vagy csak enyhe lejtésű legyen; az egész kísérleti terület homogén talajú, azonos művelésű és azonos növényzettel borított legyen; és álljon rendelkezésre öntözővíz, legyen lehetőség a csapadék mérésére és a műszerek telepítésére. E felsorolt szempontok betartásával jelöltük ki a kísérleti parcellát a Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezet területén a Csepel-sziget északi csúcsán (2. ábra). A terület az elmúlt 15 esztendő folyamán nem állt mezőgazdasági művelés alatt, felületét magas gyep borította. Talaja folyami hordalékon képződött homokosvályog talaj [6], tetején 2—5 centiméteres humusz-szinttel. A hordalékanyag rétegezettsége és a szelvények humuszos szintje — a talajfeltárás alkalmával — jól kivehető volt. A talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága kedvező. A kísérleti parcellát az előkísérletekben ismertetett méretek pontos betartásával alakítottuk ki. E munka során elvégeztük : a terület gyomtalanítását, lekaszálását; a kitűzési munkákat; a barázdák kialakítását; öntözővíz-adagoláshoz 3 db 200 literes hordó kalibrálását. Meghatároztuk a barázdákra merőleges tengely (mérési alapvonal) mentén a mérési fiiggélyek helyét, s a függélyenkénti mérési mélységeket, továbbá azokat a pontokat, amelyekbe állandóan, illetve azokat, amelyekbe csak esetenként, ellenőrzés céljára helyeztünk el tenziométereket. A mérési pontok kitűzésénél arra törekedtünk, hogy a mérési eredmények alapján minél részletesebb tájékoztatást kapjunk a talajnedvesség-potenciál alakulásáról. Ezért az állandó jellegű mérések céljára a barázdák tengelyétől jobbra és balra 40 cm távolságra (3. ábra), s a barázdák között középen (4. ábra) helyeztünk el mérési szelvényeket (2. ábra). A szelvényenkénti mérési mélységeket 20, 35 és 50 centiméterre választottuk. A változó mérési helyekre telepített tenziométerek az ellenőrzés célját szolgálták, mert a velük mért szívásértékek ismeretében lehetőség nyílott arra, hogy