Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Papp Ferenc: A melioráció értelmezése és fejlesztése

212 Papp Ferenc A melioráció más értelmezésben „a csökkent termőképességű, vagy termé­ketlen talajok tartós megjavítására irányuló vízrendezési és talajjavitási munkák". Ilyen értelmezésben korszerű volt abban az időben, amikor a növénytermelést csak a szántóterület kiterjesztésével lehetett növelni. Ezzel a tartalommal viszont ide­jét múltnak, korszerűtlennek tekintendő, hiszen ma a hatékonyság szempontjából kell megítélni a meliorációt is. A Vízgazdálkodási Lexikon szerint: „meliorációnak nevezzük mindazoknak a kémiai, biológiai és vízgazdálkodási eljárásoknak az összességét, amelyekkel valamely terület talajának termékenységét jelentős mértékben tartósan fokoz­hatjuk. Ide tartozik többek között az öntözés, a lecsapolás, a vízrendezés, a talaj termőképességének fokozása céljából végzett agrotechnikai beavatkozások cso­portja stb., amin elsősorban vízrendezéssel — öntözéssel vagy lecsapolással — egybekötött talajtermékenység-fokozást értünk." A Műszaki Lexikon szerint „melioráció a termőtalajok termőképességének agrotechnikai módszerekkel (mélyszántás, természetes és műtrágyázás, a talaj­vízháztartás szabályozása, a mikroklímát javító védőerdősáv telepítése stb.) való javítása". ,,A melioráció kézikönyve" szerint meliorációs tevékenység „a talaj termő­képességének és a termőtalaj állagának megóvása végett szükséges agrotechni­kai, biológiai, kémiai és műszaki együttes (talajvédelmi, vízrendezési, vízhasz­nosítási és egyéb) eljárások végrehajtása". A környezetstatisztikai adatgyűjtemény szerint meliorációs munkák „a talaj­javítási, talajvédelmi és üzemi vízrendezési eljárások, valamint a termőföld fel­hordásával, elterítésével és bedolgozásánál kapcsolatos eljárások". Dr. Stefanovics Pál szerint: „A melioráció szűkebb értelemben a talajra gyakorolt olyan hatás, vagy különböző hatások rendszere, amelynek célja a ta­lajtermékenység tartós fokozása." „A melioráció, vagy talajjavítás szűkebb érte­lemben vett fogalomköre a kémiai, a fizikai, vagy biológiai eszközökkel kivál­tott tartós termékenységi növekedést jelent." Feltétele „a rendezett vízállapotok megteremtése" és a káros vizek elleni védelem. Külföldi szerzők értelmezése is eltérő. Pl. !.. Bauer-Weinitschke: Tájrendezés c. könyvében így írja le: „Korábban meliorálás néven elsősorban, vagy kizáró­lagosan olyan eljárásokat értettek, amelyeken meghatározott tér vízháztartását módosították. Többnyire a lecsapolást tekintették meliorálásnak, hiszen még néhány évtizeddel ezelőtt is a vizek leggyorsabb levezetése látszott a mezőgaz­dasági termelőfeliiletek termőhelyjavítása egyetlen lehetőségének." Olbertz, M. 11. meliorálásnak minősített „minden konstruktív eljárást, amely a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított termőhelyek potenciális, agro­biológiai teljesítőképességének alapvető és tartós javítását szolgálja". Több szerző agromeliorációnak nevezi mindazon agronómiai és agrotechnikai tevékenységet, amely a talaj természetes termőképességének fokozására irányul, hidromeliorációnak pedig mindazon műszaki és kultúrtechnikai tevékenységet, amely a termőtalaj vízháztartási viszonyait javítja. Napjainkban gyakori a „komplex agromelioráció", a „komplex hidromelioráció" és a kétfajta tevékeny­séget ötvöző „komplex hidro- és agromelioráció" kifejezés. Stefanoyits szerint: „Komplex melioráció fogalomkörébe viszont már beletartozik a talajtermékeny­ség fokozására irányuló, de egyben a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti jellegű termelési célokat szolgáló, vagy ezzel kapcsolatban álló mindennemű talaj- és földmunka is." A nem teljes körű — de erősen eltérő tartalmú — fel­fogás ékesen bizonyítja, hogy a gazdasági fejlődés folyamán a melioráció tar­talmi köre lényegesen bővült és a bővülés folyamatos. A bőséges szóhasználat és tartalmi változások azt a törekvést tükrözi, ame­lyekkel a szakemberek követik a bővülő tartalom változását és keresik a közös nyelvezetet. A bőséges szóhasználat viszont esetenként zavarólag hat a fogalmak egységes értelmezésében, a mezőgazdasági vízgazdálkodás — vagy más szóhasz­nálattal a komplex melioráció — feladatainak egyértelmű meghatározásában.

Next

/
Thumbnails
Contents