Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Papp Ferenc: A melioráció értelmezése és fejlesztése

A melioráció 213 Figyelembe véve továbbá, hogy a mezőgazdaság iparszerű termelése a meliorálásbau a hagyományos elvek és módszerek alkalmazása esetén a vízi környezetre, vizeink minőségére mind kedvezőtlenebbül hat, a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak és környezeti kölcsönhatásainak egységes értelmezése mindig fontosabb, de egyben bonyolultabb is lesz. Ezért a melioráció korábban értelmezett tartalma már alkalmatlan „a mezőgazdasági viszonyok javítására", meri a mai értelmezésű komplex melioráció — más tényezőkkel együtt — már ,,komplex termelési tényező". Ezért a meliorációt más termelési tényezőkkel összefüggésben — talaj, víz, tápanyag, növény, környezet — kölcsönhatásában és folyamatában kell értelmezni és alkalmazni. Ilyen felfogásban meliorációnak nevezzük mindazoknak az emberi tevékenységeknek az összehangolt egységes rendszerét (kémiai, biológiai, agronómiai, agrotechnikai, hidrotechnikai, vízgazdálkodási) amely — a növénytermelés hatékonyságának növelése és az ezzel összefüggő környezetvédelem érdekében — a termelési tényezőket (domborzat, éghajlat, termőtalaj, vízháztartás, növényi és tápanyag, valamint környezet) jelentős mértékben tartósan javítják. IIa a növénytermelésben ezek a termelési tényezők együttesen érvényesülnek, megvalósul a komplex melioráció fogalma. A továbbiakban a melioráció és környezetvédelmet ilyen nézőpontból vizsgáljuk. Melioráció a növénytermelésben A növénytermelés hatékonyságát az ember sokféle, agrónomiai, agro- és hidrotechnikai, vízháztartási, kémiai és biológiai tényezőkön keresztül befolyásolja. Az ember lényegében a termőhelyi tényezőket javítja, más szóval élve, meliorálja. A komj>lex melioráció ereményeként jelentkezik a növénytermelés hatékonysága és a környezet minőségének megóvása. A termőhelyi tényezők egy része kevésbé, más része jobban befolyásolható. Az ember által befolyásolható fontosabb termőhelyi (termelési) tényezők: az éghajlat (mikro- és mezoklíma); a doniborzai (mikrodomborzat); a termőtalaj; a vízháztartás ; a növényzet ; a tápanyag-gazdálkodás ; a növényvédelem ; a természeti környezet. (Л termőhelyi tényezők kapcsolatát, kölcsönhatását a 3. ábra szemlélteti.) Az egyes tényezők legtöbbször összetetten, kölcsönhatások alapján fejtik ki hatásukat. Mint az ábra is mutatja a vízháztartási viszonyok kölcsönhatással vannak valamennyi tényezőre. Az összefüggések és kölcsönhatások felismerése érdekében tekintsük át az egyes termelési tényezők meliorálási (javítási) lehetőségeit. a) A meliorálás területe I. Termőhelyi tényezők 1. Levegő. Л levegő tisztasága mind jelentősebb, mert az asszimilációhoz tiszta víz, élő talaj és tiszta levegő szükséges. Utóbbi tisztaságát óvhatjuk, szenynyezettségét mérsékelhetjük, s ezáltal a levegővédelem termőhelyi tényezővé válhat. 2. Klímajavítás. Klímajavítás alatt azoknak a vízügyi, erdészeti, agrotechnikai beavatkozásoknak, folyamatoknak az összességét értjiik, amelyek a helyi klímát tartósan javítják. Az éghajlati adottságokat, a napfénytartamot nem vál-