Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Papp Ferenc: A melioráció értelmezése és fejlesztése

A melioráció 211 elő a termőföld korszerű hasznosítása, a termőhelyi adottságokhoz való következetesebb igazodás. A határozat fontos feladatnak tekinti a talaj vízkészletének megóvását, a használt vizek tisztítását, a környezet védelmét is. A KB határozat szellemében Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a termelés hatékonysága mellett ágazati célul tűzte ki (Népszabadság c. lapban adott interjú), hogy a mezőgazdaság „a természeti környezetet ne csak megóvja, hanem szebbé, gazdagabbá is tegye számunkra". A mezőgazdaság célkitűzése tehát kettős: — növelni a termelés hatékonyságát — óvni, ill. szebbé, gazdagabbá kell tenni a természeti környezetet. A termelés hatékonysága alatt a költség-hozam arányok mellett az össztermelés mennyiségét, a minőséget, az egyenletes terméshozamokat és a biztonságos termelést értjük; a környezetkímélő gazdálkodás alatt pedig valamennyi környezeti elemre (levegő, víz, élővilág, táj) kiterjedt védelmet, valamint az ember egészségét veszélyeztető környezeti ártalmak csökkentését, ill. megelőzését értjük. A mezőgazdasági növénytermelés célja a jövőben szintén kettős: a növénytermelés hatékonyságának növelése környezetkímélő gazdálkodással. A kettős célkitűzésből eredően a növénytermelésben a legfontosabb: 1. Az eddigieknél szélesebb körben kell növelni a termelőhelyi tényezők természetes termésnövelő hatását (talaj, víz, tápanyag, növény, klíma), . . . amelyeket emberi tevékenységgel javíthatunk. 2. A tápanyaggazdálkodás optimálisan egészítse ki a termőhelyi tényezők természetes hatóerőit. A felhasznált kemikáliák teljes mértékben a termelésben hasznosuljanak a lehető legnagyobb mértékű környezetkíméléssel. Ennek érdekében nagyobb gondossággal kezeljük és a természetes termelési tényezők kiegészítésére használjuk a környezetre és vizeinkre káros kemikáliákat. 3. Vízgazdálkodási létesítményeink rendszere olyan legyen, hogy a táblára került kemikáliák minél nagyobb hányada ott hasznosuljon és minimális hányada kerüljön vizeinkbe. 4. Az üzemek további fejlesztései során jobban vegyék figyelembe élővizeink tisztasága megőrzésének fontosságát. 5. Azonos súllyal érvényesüljenek a termelési, környezeti és ökonómiai érdekek. Mindezekben a természetes termelőhelyi (termelési) tényezőknek döntő szerepe legyen. A továbbfejlesztés az eddigi kedvező eredményekre és termelési módszerekre alapozva történjék. Mindezek összehangolt feltételeit teremti meg a melioráció, melyet a továbbiak szerint, értelmezek. A melioráció értelmezése A mezőgazdaság és vízgazdálkodás mai fejlettségi szintjének megfelelő fejlődésével és környezeti hatásaival kell értelmeznünk a meliorációt, mert ez megkönnyíti közös feladatainkat. Ennek alátámasztására a Vízgazdálkodási Lexikonból idézem: „A fejlődés során a meliorációs tevékenységek köre bővül." A melioráció latin szó, általánosságban javítást jelent. Más értelmezése pedig: „a talaj gyökeres megjavítása". A meliorálás pedig: „jobbít", „javít", „talajt javít."