Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

190 Hernády A.—Kaurek R. A vízgazdálkodás átfogó és komplex rendszert alkot a környezetvédelmi célok megvalósításában, mert teljesen magában foglalja a vízviszonyok rendezését, és kapcsolatrendszert teremt a környezet többi eleme, a föld, a levegő, az élővilág és a táj között. A vízgazdálkodás igen szoros kölcsönhatásban áll az országrészek, tájak arculatának alakításával, a természeti környezet fejlesztésével, egyes térségek gazdasági potenciáljának növelésével, az életszínvonal alakulásával, az egészséges, korszerű életkörülmények megteremtésével és a gazdasági élet fejlesztésével. A vízi környezet minőségében — a földrajzi elhelyezkedéstől függően — jelentős különbségek alakultak ki, melyek okai részben természeti adottságokra, részben pedig a korábbi környezethasználat módjára vezethetők vissza. Hasonlóképpen eltérő a vízi környezet minősége iránti igény területi eloszlása is. Az adottságok és igények térbeli, valamint időbeli eltérésekből adódnak a környezetvédelem és a környezetfejlesztés feladatai, melyek kielégítése gazdaságpolitikai feladat. A vízgazdálkodásnak meghatározott és jól ismert feladatkörén belül: — a vízgazdálkodásnak arra kell törekednie, hogy tevékenysége során kímélje a védelem alá helyezett környezeti elemeket a levegőt, a vizet, a földet, az élővilágot, a települést és a tájat; — a vízgazdálkodásnak a vízkinccsel, mint egy környezeti elemmel gazdálkodó ágazatnak, védenie kell a vizet a más ágazatok oldaláról fenyegető károsító hatások ellen. A vizek minőségében rejlő gazdasági érték a különböző minőségű vizek eltérő hasznosságán alapul. Tehát azon a tulajdonságon, hogy a szükségletek kielégítésére eltérő mértékben alkalmas. A vizek minőségének gazdasági hasznossága csak akkor értelmezhető, lia a minőség igénybevétele realizálódik. A vizek minőségének gazdasági értéke az idő haladásával, az igénybevétel körülményeitől, ill. azok hatására jelentősen változik. Az egyszer kialakított értékítélet szükségképpen csak egy időszakra tekinthető elfogadhatónak, ezért az időről időre felülvizsgálatra szorul. A vízi környezetvédelem érdekében végzett beruházások jelentős része a különböző népgazdasági ágazatok között oszlik meg. Hasonlóképpen a vízi környezetvédelem érdekében létesített berendezések üzemét is más ágazatok irányítása alatt álló vállalatok végzik. A Környezetvédelmi Törvény leszögezte, hogy a környezetvédelemben érvényesíteni kell az okozó felelősségének elvét. Ez egyúttal meghatározza a vízügyi ágazat, egyik igen fontos feladatkörét is, nevezetesen: — a vízi környezet szennyező forrásait a szennyezőkkel felszámoltatni ; — a vizek minőségi állapotát és szennyezőforrásokat folyamatosan ellenőrizni; — a vízi környezetvédelem érdekében szükséges ágazati beruházásokat az irányítási struktúrához igazodva kikényszeríteni. Az egyes ágazatok vízi környezetvédelemmel kapcsolatos feladataiban olyanok is jelentkeznek, amelyek központi utasításokkal nem szabályozhatók. A környezetkímélő hulladékszegény technológiák bevezetése a víztakarékos termelési módok kifejlesztése, az üzemen belüli vízvisszaforgatás fejlesztése és a vízminőségvédelmi fegyelem megszilárdítása sok esetben kis ráfordítással nagymértékű javulást eredményezhet a vizek minőségében. Ugyanakkor ezekre a vízügyi ágazatnak nincs közvetlen ráhatása. Az ilyen megoldások alkalmazásba vétele az irányító ágazatok céltudatos,