Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Az 1879. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai

A szegedi árvíz és az árvízvédelem 179 a levonulási idővel egymást követő adatokat hossz-szelvényszerűen össze kell hasonlítani. Л fentiek kiegészítendők az árvizek keletkezésének és lefolyásának genetikai vizsgálatával. E genetikai vizsgálatok útján is a számítások megbízhatóságát és pontosságát kell fokozni. Mindenesetre tudomásul kell venni, hogy a lehető legnagyobb gondossággal végigvitt számítások eredményeit — a statisztikai adatok valószínűségszámítási módzserekkel történő feldolgozása során a valószínűségi elmélet természetéből adódó, — az adatok inhomogenitásából származó, — a rendelkezésre álló adatsor korlátozott hossza miatti bizonytalanságok terhelik, amelyeket megfelelő módszerrel figyelembe kell venni. b) A népgazdaság igényeinek figyelembevétele A mértékadó árvíz megállapítása nemcsak műszaki, hanem gazdasági kérdés is. A vizsgálatnál számításba kell venni mindazokat a károkat, amelyek az ármentesítés, vagy a mentesítés fejlesztésének elmaradása esetén jelentkeznek (kár és védekezés), de azokat a költségeket is, amelyek az árment.esítéshez szükségesek. Ezek a költségek a mértékadó árvízhez képest előírt magassági biztonsággal kiépítendő védvonalak építési költségeit jelentik. Л számítások végrehajtása útján meghatározható az az árvíz, amelyre való kiépítés gazdaságossági alapon indokolt. Ez a meggondolás azt jelenti, hogy a mértékadó előírásnak magassági értelemben az LNV nem felel meg, mert gazdaságossági szempontból azonosként mérlegelendő szakaszon belül is különböző előfordulási valószínűséggel jelentkezik. A közös nevező tehát csakis a közel azonos megbízhatósággal megállapított, előfordulási valószínűségű paraméterekkel jellemzett vízállás lehet. Ennek igazolásául álljanak itt a Tisza vízrendszerére vonatkozó adatok, amelyek a maximális és 1%-os előfordulásij valószínűségű vízállásokat, valamint különbségüket mutatják. Vízfolyás Vízmérce Maximális és 1% 4-3 valószínűségű vízállások cm cm 2. 3. 4. 5. Tiszabecs 680 639 -41 Vásárosnamény 912 986 + 76 Tokaj 872 916 + 44 Tiszafüred 773 816 + 43 Szolnok 909 958 + 49 Csongrád 935 972 + 37 Szeged 960 972 + 12 Az 5. oszlopban szereplő számértékek jelzik a maximális vízállások alapulvételekor bekövetkező bizonytalanságot. Azonban meg kell itt jegyezni, hogy az árvízvédelem fejlesztésénél nem elégséges csupán a gazdaságossági szempontok mérlegelése. Gondolni kell a közösségi és egyéni javak biztonságán túl az állampolgárok életének a biztonságára, arra