Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Az 1879. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai

178 Bencsik Béla a) A megbízható hidrológiai alapadatok A megbízható hidrológiai alapadatok megteremtése érdekében fel kell dolgozni az összes fellelhető hidrometeorológiai adatot, el kell végezni a folyó vízjárásának teljes elemzését. E feladatok az alábbi csoportokra bonthatók: A meteorológiai és hidrológiai alapadatok összegyűjtése, jeldolgozása és hidrometeorológiai értékelése. Két lényeges meteorológiai adat ismerete szükséges az árhullámok alakulásának vizsgálatához. Ezek — az árvizet kiváltó csapadék jellemző adatai (mennyiség, intenzitás) — az árvizet okozó csapadékot kiváltó meteorológiai helyzetek (kiterjedés, időtartam) adatai. Ezek, valamint a hidrológiai adatok együttes ismerete lehetővé teszik a lefolyási tényező számítását. Л számítás eredményeit a vízgyűjtő, az évszak és az előidéző meteorológiai okok szerint kell csoportosítani. A morfológiai és hidrológiai adatok feldolgozása a medrek vízszállító képességének jellemzésére. Hossz-szelvényszerű összefoglaló képben ábrázolandók a vizsgált folyók lefolyási viszonyait befolyásoló adatok és azok időbeli változása. A kidolgozandó főbb munkarészek : — általános hidrológiai jellemzés a folyóról, — a szabályozási munkák lefolyására gyakorolt hatása, — morfológiai jellemzők (mederméretek, vízhozam-modulusok) számítása, — az árvizek levonulását befolyásoló adatok jellemzése (mederváltozások, a meder vízszállító képességének idényszerű ingadozása, torkolati visszaduzzasztások stb.) — jégjelenségek feltárása. E vizsgálatok végrehajtásánál szükséges, hogy az elemzések többféle hidrológiai paraméter feldolgozásával készüljenek (így pl. mederváltozások vizsgálata rögzített vízszintek, kapcsolati vonalak, vízhozamgörbék alapján) s a legvalószínűbb eredményeket a különböző eljárások súlyozott összevetésével kell meghatározni. A felszíni összegyiilekezés körülményeinek vizsgálata. Az árvíz alakulására időben változó tényezők (vízgyűjtő kiterjedése, meder-, talajállapot, növényzet, víztartalom, csapadék, olvadás stb.) részletes vizsgálata során külön ellenőrizni kell — a valószínűségszámításhoz használt alapadatok homogenitását, — a valószínűségszámítással kapott eredmények jelenlegi realitását. A vizsgálatok során meg kell becsülni azt is, hogy a kapott eredmények 20 — 30 éves távlatban mennyire lesznek használhatók. Az árhullámok statisztikai értékelése. Az értékelést megelőző számszerű rutinszerű vizsgálaton túl az ellenőrzés során az azonos szelvényben, azonos időben észlelt adatokat össze kell vetni, illetve