Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Egerszegi Gyula: A szennyvízbírság a vízminőség-védelem szolgálatában

124 Hozzászólások Alföldi tározók építése nagy teljesítményű földmunka célgép nélkül el sem képzelhető. Ma már a realitás határán belül van az olyan teljesítményű kotró, mely egy ilyen méretű földmunkát az igények kielégítéséhez szükséges ütemben el tud készíteni. A külszíni fejtésben használt önjáró marótárcsás kotrógépek teljesílménye már a 10

i m

3/óra, szállítási (fejtés-deponálás) távolságuk a 10

2 m nagyságrendben van. Kétségtelen, hogy a tározóépítés műszaki megoldásának kiválasztásánál számos olyan helyi szempont is döntő szerepet kaphat, amelyet a kérdés általános tárgyalása esetén nem lehet figyelembe venni. Kétségtelen azonban az, hogy az ott található talajok talajmechanikai tulajdonságait ismernünk kell. Dr. Kovács György válasza Mantuano József, <ir. Salamin Pál és Varrók Endre hozzászólására Mint az előző, 1978. évi 4. füzetben már utaltam rá, örömmel üdvözlöm a vita folytatását. A később érkezett tanulmányok — Mantuano Józsefé, dr. Salamin Pálé és Varrók Endréé — úgy ítélem, kiegészítő gondolatok felvetésével arra törekednek, hogy a síkvidéki vízrendezéssel és az öntözéssel kapcsolatos, a mezőgazdaság követelmény-rendszerének változása miatt felmerülő valós és égető problémák leggazdaságosabb megoldásának felkutatását segítsék. Ezt a gondolatot fejti dr. Salamin Pál is hangsúlyozva, hogy nem vitairat közlése, hanem tanulmányom kiegészítése volt célja írásának. Több felmerült kérdéssel kapcsolatosan már előző válaszomban — úgy vélem — kifejtettem részletes véleményem. A most közlésre kerülő tanulmányok szerzői természetesen hozzászólásukat annak ismerete nélkül kellett, hogy megtegyék, hiszen kéziratuk már nyomdában lesz akkor, amikor a vita első része a V. K. 1978. évi 4. számában megjelenik. Ilyen téma például a részletes gazdasági elemzés hiánya, amelyet megítélésem szerint konkrét tervezés esetén a helyi topográfiai és talajtani viszonyok ismeretében és figyelembevételével lehet majd elkészíteni, vagy a nagy mélységű csatornák építési, fenntartási és területproblémái. Ez utóbbival kapcsolatosan röviden ismételném, hogy rendszereink optimális méretét — a dr. Salamin Pál által javasolt sok kis átemelés és ezek nagy összefüggő rendszerré történő összefogása közötti legcélszerűbb kombinációt — ugyancsak a kérdéses terület adottsága (többek között rétegezettsége) szabja majd meg. A tározó méretét és kialakítását sem tartom eleve eldönthetőnek ezért eredeti tatulmányomban is már több változatot mutattam be (érdekes, hogy Mantuano József a nagyobb, dr. Salamin Pál a kisebb változatot elemzi hozzászólásában). Maniuano József véleményével ellentétben azonban a szivárgás elleni védelmet technikailag minden esetben megoldhatónak tartom. A tározással kapcsolatosan egyetértek Varrók Endre véleményével, azzal, hogy nagyobb súllyal kell foglalkoznunk a síkvidéki megoldásokkal, szemben a hagyományos dombvidéki völgyzáró gátas tározókkal. Ennek során egyik lehetséges alternatíva lehet az általa leírt elrendezés, amint azonban már hangsúlyoztam, a leggazdaságosabb változatot csak a helyi adottságok ismeretében határozhatjuk meg. A most közlésre került hozzászólásokban felvetett gondolatokhoz kapcsolódva is adódik néhány téma, amelynek részletesebb kifejtésére módom adódik jelenlegi válaszomban. Mind Mantuano József mind dr. Salamin Pál a talaj víztükör helyzetét szabá-