Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Egerszegi Gyula: A szennyvízbírság a vízminőség-védelem szolgálatában

112 László] f y Woldemár tudatosan kerüli. De a programot ő adta, és a végrehajtáson rajta tartotta a kezét, osztályán igazi team-munka folyt. Ez pedig, a kitűnő gárdát tekintve, a vezető nem csekély érdeme. Országos tekintélyre a vízjelző szolgálat megszervezése révén és az árvízelőrejelzés bevezetésével tett szert a Vízrajzi Osztály. Mindkettő Péch személyes munkájához fűződik. A vízmérce- és csapadékmérő állomások távirati jelentései alapján 1892-ben, a tavaszi árvizek napjaiban, szerkesztett először — a francia Ch. Ritter ötletének továbbfejlesztésével — a folyók vízállapotát szemléltető áttekintő térképeket. Olyan sikerük volt, hogy 1895-től „Jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézete" címen naponta készültek ilyenek, és sokszorosítva az ország valamennyi érdekelt szervéhez eljutottak, mindenütt ismertté téve a Vízrajzi Osztály közhasznú munkásságát. Mindezek Péch számára a III. osztályú vaskoronarendet hozták meg. Földrajzi helyzetünket tekintve még nagyobb jelentőségűek voltak Péchnek a vízállás-előrejelzés terén elért eredményei. 1888-ban elkezdett munkájának gyümölcseként 1890-ben adta ki első, a Tisza 9 állomására vonatkozó l—ő napos előrejelzéseit. Módszerét francia kutatók tanulmányainak felhasználásával dolgozta ki

i

e — abban az időben Franciaországon kívül csak Csehországban folyt hidrológiai előrejelzés — de büszként írhatta: „képesek vagyunk nemcsak az árhullám tetó'zése idejében várható vízállások magasságait jelezni, hanem azon kívül az áradás és apadás idejében is, mégpedig a legalacsonyabb vízállástól a legmagasabbig. Ezzel szemben a franciák csak a tetőző vízállás magasságát jelzik előre, a csehek pedig jelzik ugyan a tetőző vízálláson kívül az áradó és apadó vizet is, de ez utóbbiakat csak a vízállásoknak egy bizonyos keskeny határa között." Majd tovább: „míg a külföld vízjelzése 100 eset közül 50-60-szor találja el, ±10 cm határok közt a tényleg bekövetkező vízállást, addig mi 80-90-szer tudjuk hasonló pontossággal a várható vízállásokat előre jelezni,"

1

7 Munkásságának egész területén olyan kitűnő eredményeket ért el a Vízrajzi Osztály, hogy rövidesen nem volt olyan nagyobb szabású terv, amellyel kapcsolatban az Országos Vízépítési Igazgatóság nem kért volna tőle szakvéleményt. De olyan gyakorlati feladatokat is kapott az osztály, mint az öntözővíz mérésének megoldása, vagy a vízrendezéssel kapcsolatban figyelembe veendő fajlagos árvízhozam meghatározása. Erre a célra létesültek az első hidrológiai kísérleti lerületek (amilyenek akkor csak Svájcban voltak). Végül : Péch alatt készült el az ország vízerőkészletének felmérése (amivel a legtöbb európai országot megelőztük). Péch nagyszabású elgondolása „A Tisza hajdan és most" címen tervezett több kötetes mű, sajnos befejezetlen maradt. (Kartográfiai részei azonban a harmincas évekig használatban voltak.) A Balaton tudományos tanulmányozásának hatékony támogatásáért a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Péchet. A Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet vízépítési szakosztályának több éven át elnöke volt. A Vízrajzi Osztály híre rövidesen külföldre is eljutott. Módszerének magyarországi továbbfeilesztéséről maga Ritter főmérnök számolt be az „Annales des Ponts et Chaussées" 1895. évi kötetében.

1

8 (Had' említsem itt meg, hogy 1895 óta folyamatosan megjelenő különleges „napilapunk" később mintául szolgált a jugoszláv és román vízrajzi szolgálat hasonló kiadványaihoz, sőt, a második világháború idején, a bécsi német folyami igazgatóságnak is volt ilyen napi tájékoztatója.)