Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Finnország vízgazdálkodása 661 A vízjogi engedélyt kisebb jelentőségű ügyekben a helyi törvényhatóságnál alakított vízügyi bizottság, egyébként pedig vízügyi bíróság adja, ebből az egész országban három működik. Az eljárás egyik alapvető elve az, hogy a tervezett vízhasználatról mindazok, akiknek érdekét érinti, tudomást szerezhessenek. Nagyobb jelentőségű ügyekben előkészítő eljárást folytatnak le. Ennek során tisztázzák a tervezett vízhasználat által másoknak okozott károk természetét és terjedelmét, továbbá az engedély műszaki és jogi feltételeit. Az előkészítő eljárásban hozott határozatot közszemlére teszik, az érdekeltek észrevételt tehetnek. Ezt követi magának a bíróságnak a tárgyalása, mely írásbeli határozattal dönt az engedély megadása vagy megtagadása felől. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A vízügyi felügyelet célja annak ellenőrzése, hogy a vizeket a törvénynek megfelelően használják-e és hogy a kiadott engedélyek feltételeit megtartják-e. A vízügyi igazgatás központi és területi szervei évenként mintegy 4000 helyszíni ellenőrzést tartanak, mintegy 300 ezer fizikai, kémiai vagy biológiai elemzést végeznek. Folyamatban van az automatikus vízminőség-ellenőrző hálózat kiépítése. A felügyeleti tevékenység során észlelt törvénysértések megszüntetése gyakran figyelmeztetéssel is elérhető. Egyébként a vízügyi bíróság, vagy az ügyészség hivatalos intézkedése kérhető. Sürgős esetekben, mások életét, egészségéi vagy vagyonát, vagy a közérdeket fenyegető veszély elhárítására a tartományi igazgatás, vagy a rendőrség szervei is intézkedhetnek. A határvizek használatával kapcsolatos kérdéseket a szomszédos országok közül a Szovjetunióval az 1965-ben, Svédországgal az 1972-ben ratifikált szerződés szabályozza. Folyamatban van hasonló szerződés előkészítése Norvégiával. Finnország részese a Balti-tenger környezetének védelmére a parti államok között 1974-ben megkötött konvenciónak. Részese ezenkívül a tenger olajjal való szennyezésének megőrzését célzó sokoldalú szerződésnek is. Л vízügyi igazgatás szervezete. Tervezés és kutatás A vízügyi igazgatás jelenlegi szervezetét az 1970-ben alkotott törvény állította fel. A vízügyi igazgatás feladata a vizek hasznosításának előmozdítása, a vizek kártételei elleni védekezés, a vízügyi felügyelet gyakorlása, a köztulajdonban levő vízi területek kezelése, a vizek szennyezés elleni védelme, a tervezés és a kutatás. Ilyen feladatok különösen az integrált vízgazdálkodási tervezés, a vizek minőségének védelme, a vízellátás és csatornázás fejlesztése, az üdülési célú vízhasználatok előmozdítása, a vízerőhasznosítás elősegítése, az árvízvédekezés. Nem tartozik a vízügyi igazgatás feladatai közé a vízi utak és a vízi közlekedés. A vízügyi igazgatás országos hatáskörű, központi szerve a Vízügyi Főigazgatóság, melynek élén elnök-igazgató áll. Az ország területe tizenhárom vízügyi körzetre oszlik, mindegyik körzetben Vízügyi Igazgatóság működik. A helyi törvényhatóságok területén vízügyi bizottságok segítik elő a vízügyi igazgatást. A Vízügyi Főigazgatóságnak a következő hat főosztálya van: 1. általános tervezési; 2. műszaki; 3. felügyeleti és felülvizsgálati; 4. jogi; 5. gazdasági főosztály és 6. a Kutató Intézet. A következőkben a tervezési és a kutatási tevékenységről adunk áttekintést. A vízgazdálkodás integrált tervezését — az ország általános gazdasági politikájával összehangoltan — az általános tervezési főosztálya útján a Vízügyi Főigazgatóság irányítja. Az országos tervezés céljára a vízgazdálkodás nemzeti célkitűzéseit és stratégiáját a vízgazdálkodás fontosabb ágazatai szerint dolgozták ki. Ezek kiegészítésére országos jelentések és programok készülnek. A területi tervezés céljára az országot 19 régióra osztották, a régiók tervezés szempontjából alkalmas hidrológiai egységek. Regionális szinten az ágazatoknak megfelelően hosszú és középtávra átfogó fejlesztési terveket, egyes vízhasználatokra általános terveket dolgoznak ki. A regionális tervezési munkát az egyes régiókban a Vízügyi Főigazgatóság által saját és az érintett vízgazdálkodási körzetek dolgozóiból alakult munkacsoportok végzik. Emellett az egyes régiókban a különböző gazdasági szektorok, a vízhasználók szervezeteinek, a regionális igazgatási szerveknek és a központi állami hivataloknak a képviselőiből tanács létesült, mely figyelemmel kíséri, bírálja a tervezési munkát, javaslatokat dolgoz ki. A regionális fejlesztési tervek tervezetét