Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

662 Prehoffer Elemér közzéteszik, a végleges tervet a beérkezett észrevételek figyelembevételével a Vízügyi Főigazgatóság hagyja jóvá. A regionális terveket általában öt évenként felülvizsgálják és korszerűsítik. Tekintsük át a tervezés menetét a vízminőségvédelem terén. Ennek céljait és általános operatív elveit nemzeti szinten ,,A szennyvíztisztítás elvei 1985-ig" című országos terv körvonalazza, amit kiegészít az elvek alkalmazásáról szóló jelentés. A szennyvíztisztítás egyes speciális kérdéseiről (ipartelepítési terv, finanszírozási programok) további jelentések készülnek. A regionális tervezés szorosan kapcsolódik az országos tervekhez. Részletesebb terveket elsősorban ott dolgoznak ki, ahol a vizek szennyezettek, vagy ahol a szennyvíztisztítás megoldása más vízhasználatok miatt különösen sürgős. A szennyvíztisztító-berendezések létesítésének költségei a törvény szerint a szennyező üzemet terhelik. A nagy költségek miatt azonban az állam átmenetileg segítséget ad a tisztítóművek létesítéséhez. így a kommunális vízellátási és csatornázási művek finanszírozására kedvező kamatfeltételekkel kölcsönt, a költségek 30%-a erejéig pedig állami segélyt is lehet kérni. A kommunikális berendezések tényleges és tervezett ráfordításait az 5. ábra szemlélteti. Az ipari üzemek szennyvíztisztító berendezéseihez részben kedvezményes, részben a szokásos feltételek mellett nyújtható kölcsön. Az ipar saját erejéből a beruházások mintegy 23%-át finanszírozza. Az ipari beruházások költségeit a 6. ábra mutatja be. A Vízügyi Főigazgatóság Kutató Intézetében több mint 100 fő dolgozik, közülük 40 fő egyetemi végzettségű. Kutatási feladatokkal foglalkozik ezenkívül a körzeti Vízügyi Igazgatóságoknak további mintegy 100 fő dolgozója. A Kutató Intézet részt vesz a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésben mind sokoldalú, mind kétoldalú alapon. A Kutató Intézet tevékenységének fő irányai szerint három Irodára tagozódik. A Hidrológiai Iroda végzi és irányítja a hidrológiai adatgyűjtést. Sok száz állomáson mérik a folyók, tavak és öblök vízszintjét, a vízhozamot, a csapadékot, elemzik az esővizet, megfigyelik a hó- és jégréteg vastagságát, a talajátfagyást, a párolgást, mérik a vízhőmérsékletet. Az Iroda regisztrálja a felszín alatti vízkészleteket is. Az adatokat feldolgozzák és havi jelentésekben, valamint évkönyvben teszik közzé. Kiterjedt kutatások folynak a hidrológiai ciklus egyes elemeinek jobb megismerésére, éves és hosszú távú előrejelzések kidolgozására. 5. ábra. A települési vízellátási és csatornázási beruházások alakulása