Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
660 Prehoffer Elemér folynak Pojanmaa tartományban, a Botteni-öböl mentén, itt a kotrási és töltésépítési munkák mellett tározók építése is folyik. Jelentős a fafeldolgozó ipar továbbfejlesztése és az erdőterületek gazdaságos kihasználása szempontjából azoknak a mocsaras területeknek a lecsapolása, ahol jelenleg csak nagyon gyenge minőségű erdőállomány van. Összesen mintegy 4 millió ha területen van szükség lecsapolásra. Különösen nagy árvizek esetén mintegy 70 ezer ha terület kerül veszélybe, főként a folyók és tavak mentén. Ez a terület azonban a normális árvizek idején mintegy felére csökken és rendszerint csak rövid ideig van veszélyben. Az árvízvédelmi müveket hagyományosan az állam tervezi és építi. Az ország felszíni vizei nagy részének természetes tulajdonsága a barna szín, ez a humusz bőségéből ered. A tavak természetüknél fogva általában oligotrofok, eutróf és zavaros vizek főként a déli parti területeken vannak. A vízfolyások terhelhetősége általában alacsony. A felszínalatti víz jóminőségű, ivásra alkalmas, rendszerint színtelen, vagy a némi vasat és mangánt tartalmazó talaj csak enyhén színezi. A víz többnyire lágy és így természeténél fogva korrozív. A felszíni vizek szennyvízterhelését 1970-ben a II. táblázat mutatja be. II. táblázat A felszíni vizek szennyvízterhelése Hozam BOI 5 össz. nitrogén to/nap % Össz. foszfor fco /пар % 1000 m 3/nap % to/nap % össz. nitrogén to/nap % Össz. foszfor fco /пар % Lakosság 783 10 128 11 21,1 44 5,7 58 Faipar 5620 73 990 84 11,7 24 2,2 22 Egyéb ipar 1314 17 58 5 14,9 32 2,0 20 7717 1175 47,7 9,9 A terhelés nagy része az ország déli, sűrűn lakott és iparosított területein összpontosul. A vízfolyásoknak mintegy 10—15%-a többé-kevésbé szennyezett. A lakossági szennyvizeknek mintegy felét tisztították biológiai úton, a tisztítóművek mintegy 8—10%-ában kémiai kezelést is alkalmaztak. A gyárak jelentős része az ország déli és középső részén, a tavi vízfolyásokra települt. Az ipari eredetű szennyezésben kiemelkedő a faipar szerepe. A szennyezés megfékezésére tett intézkedések eredményeként a szennyvízterhelés növekedése megállott, egyes iparágakban — mint pl. a műtrágyagyártás — csökkent. Pozitív fejlődés volt tapasztalható az olajfinomítóknál és a bányaipar területén. 3. Vízjog. Vízjogi engedély. Vízügyi felügyelet Az 1962. évi Vízügyi Törvény a vizek tulajdona és használata kérdésében a skandináv jog elveiből indul ki. A vízzel borított területek általában magántulajdonban vannak. Az állam tulajdona a nagyobb tavakra és a parti felségvizekre terjed ki. A tulajdonosnak a vízzel való rendelkezését a törvény korlátozza. Általános korlátozást jelentenek a mindenkit megillető használati jogok (közlekedés, faúsztatás stb.). A parti birtokos a vízre lejárót építhet. Külön jogszabályok vonatkoznak a halászatra. A vizek útját elzárni, megváltoztatni, a vizekbe szennyvizet bocsátani csak engedéllyel szabad. Nem adható engedély az olyan tevékenységre, mely a közegészségügyet veszélyezteti, károkat okoz a természetes környezetben, vagy lényegesen rontja a helyi lakosság és ipar lehetőségeit. Feltétele az engedély megadásának, hogy az okozott kár kisebb a keletkező előnyöknél, szennyvizek bevezetése esetében pedig az is, hogy szennyvízelhelyezés más módon gazdaságosan nem oldható meg.
