Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

Kovács György válasza (>41 A vízrendezésnek azonban csak másodlagos feladata az esetleg feleslegessé váló, káros víz levezetése. A jelenlegi és várható termelési színvonal növekedése miatt az elsődleges cél a táblára lehulló csapadék — lehető legnagyobb mértékű — helyben tartása. A •>. pont 3. bekezdésében foglaltak, mely szerint „a gyűjtőcsatornák üzemi vízszintje legalább 2,3 méterrel kell, hogy mélyebben legyen, mint az átlagos terepszint", a nagyon különböző talajvízmélység és vízminőség miatt csak meghatározott körülmények között szükséges. Ez a tétel ugyanakkor óhatatlanul felveti a gazdaságosság problémáját. A tanulmányban közölt 25 OÜÜ ha-os egység főműveinek beruházási költsége 1,7 milliárd Ft, tehát 08 000 Ft/ha. Ezen felül lenne az üzemi beruházási költség. Ilyen nagyságrendű beruházás elbírálásához a rendkívül alapos közgazdasági elemzés nélkülözhetetlen. Ugyanakkor vonatkozik ez arra a megállapításra is: ..hogy a jelenlegi öntözésfejlesztési programok megvalósíthatók legyenek, a VI. ötéves tervtől kezdődően minden tervperiódusban kereken mintegy 17 milliárd Ft (1077-es áron) beruházási költség biztosítása szükséges a vízrendezés tározással kapcsolatos rekonstrukciójához". Miután minimálisan ugyanekkora összeg kellene az üzemi beruházásokhoz is, hogyan alakulna a beruházások gazdaságossága? Tanulmány erre a legfontosabb kérdésre nem tér ki. A felvetett problémák és kérdések mellett nagyon értékelem szerző komplex szemléletét, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére irányuló kezdeményezését. Elvileg is egyetértek azzal, hogy az öntözést, vízrendezést, tározást — ahol a gazdaságos megvalósítás lehetősége fennáll — egymáshoz kapcsolódva, egy rendszerben oldjuk meg. A tanulmányban foglaltak megalapozott értékeléséhez azonban szükség lenne egy öblözetben — konkrét műszaki terv és gazdaságossági számítás alapján — a koncepció szerinti megvalósítás. Azt az öblözetet kellene kiválasztani, ahol a felhozott okok maradéktalanul hatnak, s ahol mind a sok, mind a kevés víz nagy termelési értéket veszélyeztet. A vizsgálatot agronómiai, vízműszaki, közgazdasági komplexitással kellene végezni. A további tevékenységről e vizsgálat eredménye alapján lehetne megalapozottan tárgyalni. * * * l)r. Kovács György

1 válasza a fentebb közölt három hozzászólásra Bevezetőül megjegyzem: nagyon örültem, hogy — követve a Szerkesztőség felhívását — rövid időn belül három hozzászólás érkezett a Vízügyi Közlemények 1978. évi 2. számában megjelent tanulmányomhoz. Az érdeklődés — úgy vélem — a téma fontosságát, időszerűségét jelzi. A vita szükséges is, hiszen nem kiforrott megoldások ismertetésére törekedtem, hanem olyan gondokat kívántam felvetni, amelyeknek elhárítása, szerintem, alapvető annak érdekében, hogy alföldi területeinken a mezőgazdaság által támasztott követelményeknek a viz1 Dr. Kovács György, a műszaki tudományok doktora, Országos Vízügyi Hivatal A válasz szerzőnek ,,A síkvidéki vízrendezés és tározás alapelveinek korszerűsítése" című tanulmányához lapzártáig érkezett és e füzetben közölt hozzászólásokra vonatkozik. A lapzárta után érkezeti hozzászólásokat és szerző további válaszát a Vízügyi Közlemények következő számában közöljük. (Szerk.)