Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

Fekete Istváyi hozzászólása 639 Hiányolom a költségvetésből a javasolt 1— 2%-os oldalirányú escsek létrehozására szükséges tereprendezések költségét, meg a helyenként ajánlott mélydrénezését is. Azt sem értem, hogy a mélydrénezést hogyan helyettesítheti (a felső 60 — 80 cm-es talajrétegre) a terepszint alá 2 m-rel süllyesztett csatorna üzemvízszint, épp a belvizes területeken? A csatornatávolság aligha csökkenthető 500 m alá és réti, vagy szikes talajokról van szó. Egy szó mint száz, ahol Alföldünkön vízrendezni kellene, ott egyéb beavatkozás nélkül mit sem érnek a mélydrének és a feneketlen csatornák. Ha pedig felmérjük a táblákon belüli homogenizálás, felszínalakítás, talajjavítás, drénezés költségeit is, az üzemen belüli hálózat kiépítését, fenntartási költségeit, félő, hogy a második tanulmányban szerényen becsült költségek oly mértékben megnőnek, hogy belátható időn belül aligha lesz olyan mezőgazdasági termelési színvonal, amelyik azt ki tudná gazdálkodni. Szerencsére ennek eldöntése már nem ránk tartozik. De ehhez a döntéshez kötelességünk megadni a cél eléréséhez szükséges komplex meliráció minden beavatkozásának terheit. Helyesebbnek tartanám egy új koncepció kidolgozásánál műszaki változatokban gondolkodni, hogy a ráfordítások és eredmények összevetésével, az indokolt és lehetséges talajhasználat megválasztásával, esetenként dönteni lehessen az időszerűhidromeliorációs feladatok kitűzésében. S ez már tárgyalási alap lehetne ahhoz, hogy a különböző érdekeltek, a beavatkozás hasznának élvezői, felmérhessék a lehetőségeket, feltárhassák a komplex meliorációtól várható eredményeket és reális alapokra épülhessenek az elkövetkező 5 éves tervek. Saját tapasztalatom, hogy könnyebb műszaki színvonal változatokat kidolgozni, mint az eredményoldalakat megbízhatóan felmérni. Ilyen ismereteink nagyon hiányosak. De ez talán nem is a hidromeliorátor feladata. Amíg viszont az alapokat a maguk összetettségükben egy sokoldalú team keretében nem tisztáztuk, addig a kivitel részleteiről vitázni merő szószaporítás lenne. Dr. Fekete István

1 hozzászólása Szerző tanulmányában — fenli cím alatt — a mezőgazdasági vízgazdálkodás problematikáját tárgyalja. Alapvető gondolata a tanulmánynak, hogy az öntözést, a vízrendezést és a tározásí egymáshoz kapcsolódva, egy rendszerben célszerű megoldani. A tanulmány sok érdekes gondolatot tartalmaz. Kimunkáltsága azonban a három legfontosabb részterületen (agronómia, vízműszak, közgazdaság) nem azonos színvonalú. A vezérelv a tanulmányban a vízműszaki teendők végrehajtása, melyhez lazábban illeszti az agronómiai és közgazdasági részeket. Emiatt e két rész vonatkozásában elmélyültebb alátámasztást szükséges adni. E két rész megfelelő szerepeltetése esetén viszont a harmadik, a vízműszaki rész újraértékelése is szükségessé válhat. Л tanulmányban véleményem szerint elsősorban az általánosítás vitatható. 1 Dr. Fekete István, и mezőgazdasági tud. doktora, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Küzpon (Budapest).