Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

HOZZÁSZÓLÁSOK Hozzászólás Dr. Kovács György: A síkvidéki vízrendezés és tarozás alapelveinek korszerűsítése című tanulmányához (Megjelent a Vízügyi Közlemények 1978. évi 2. füzetében 208-226. oldalon) Némethy László

1 hozzászólása A tanulmány merőben új alapokra helyezkedve szab irányt a síkvidéki vízrendezés fejlesztésének. A levont következtetések részletesebb elemzése különösen időszerű, mivel rövidesen sor kerül az Országos Vízgazdálkodási Keretterv új kidolgozására, ehhez a munkához pedig elengedhetetlen az alapelvek tisztázása és a javaslatba hozandó megoldások költsége, de elsősorban reális megvalósíthatósága. Nem érzem hivatottnak magam arra, hogy a tanulmány első alapelvét alátámasszam, vagy cáfoljam, elfogadom tehát kiindulási alapul, hogy a főcsatornák vízszintjét a terep alatt 2,5 m mélységben kívánatos meghatározni — bár valószínűnek tartom, hogy ebben a kérdésben is vitára kerülhet sor. Nem vitatom azt sem, hogy a korszerű vízrendezés leghatékonyabb eszköze a lehulló csapadék helyben tartása és ehhez a síkvidéki tározás is nélkülözhetetlen, továbbá az is világos előttem, hogy a mezőgazdasági területek védelme indokolja a lehetőleg kis kiterjedésű, a korábbiaknál lényegesen nagyobb vízmélységű tározók építését. Vitatom azonban, hogy a tanulmányban javasolt megoldások az ott leírt módon és egyszerűen megvalósíthatók, felülvizsgálandónak tartom a közölt költségeket, de legfőképpen a megvalósításhoz szükséges munkamennyiségek természetes mérőszámait. Észrevételeimet a Iiortobágy-völgy viszonyaira alapozom, de úgy ítélem, hogy azok nagyban-egészben a teljes Tisza-völgyre érvényesek. Mivel a tanulmányban nem szerepel minden alapadat, csak összefoglaló értékek, szükség szerint az ezekből visszaszámítható alapadatokat — vagy ahol ez nem lehetséges — a Hortobágy-völgy vízgyűjtőjére jellemző értékeket fogom figyelembe venni. 1. A tározás első változata Ebben a kérdésben elegendő csupán a tározó előirányzott méreteivel foglalkozni. Könnyű kiszámítani, hogy a szerző 2500 m

2 keresztmetszetű töltést irányzott elő, amely jó közelítéssel megfelel 5 m koronaszélességű, 25 m magas, mindkét oldalon 1:4 rézsűhajlású töltésnek. Árvízvédelmi töltéseinknél ez a koronaszélesség és rézsűhajlás általában megfelel, építésük „nem anyagigényes, néhány nagy teljesítményű földmunkagép felhasználásával gyorsan végrehajtható" (idézet a tanulmányból). Árvízvédelmi töltéseink igénybevétele azonban nem hasonlítható a tározótöltésekéhez, hiszen az előbbieknél — néhány hétig (esetleg hónapig) tart az igénybevétel, 1 Némethy IAszlú oki. mérnök, ny. osztályvezető, a Magyar Hidrológiai Társaság debreceni területi szervezetének elnöke.