Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Fekete István: Az öntözés mezőgazdasági és vízgazdálkodási együttes távlati fejlesztésének irányelvei

Az öntözés fejlesztése 537 Magyarország összes vízigénye az utóbbi 15 évben több, mint kétszeresére növekedett. A nagyarányú ipari fejlődés ellenére korábban is a mezőgazdaság — és ezen belül az öntözés — volt a legnagyobb vízigényű ágazat. 1965 —70-től kezdődően a főmüépítések jobban igazodtak a mezőgazdaság igényéhez, a jobb talajadottságú területek; a szárazgazdálkodás körülményei között magas színvonalon termelő gazdaságok koncentrált fejlesztéséhez. Az 1965—75 között megvalósított öntözésfejlesztésekben újszerű volt a célcsoportos beruházási konstrukció életbelépése. Az öntözésfejlesztés technikai háttere is nagy fejlődésen ment keresztül, így 1. általánossá vált a számítástechnika alkalmazása a tervezésben, 2. tért hódított az alumínium és a műanyagok alkalmazása, 3. kialakult és megkezdődött az esőztető öntözés korszerű gépi áttelepítésű berendezéseinek sorozatgyártása, 4. növekedett a mobil esőztető berendezések vízszállító képessége. b)'Az]öntözés fejlesztési irányelvei Az öntözéses termelés fejlesztési célkitűzéseinek a mezőgazdasági termelési színvonal fejlődéséhez kell igazodnia. A következő ötéves tervekben évenként várhatóan 2—3%-kal kell a mezőgazdasági termelést növelni. Miután a termékmennyiség növelését egyre csökkenő földterületen kell megtermelni, az öntözés jelentősége is ugrásszerűen fokozódik. Feltétlenül szükséges annak a szempontnak betartása, hogy a létesítés és az üzem költségeinek az öntözés hatására előálló többlettermésből kell megtérülni. Ezen felül még megfelelő jövedelemtöbbletet is el kell érni. A növénytermesztés ökológiai tényezői közül a hő- és fényellátottság gyakorlatilag nem korlátozza a termést. Termesztett növényfajainknál a fajták termőképessége lényegesen növekedett és a nagyobb termőképességű fajták nemesítése továbbra is várható. A műtrágyafelhasználás kedvezően alakul, 1971-ben 220, 1980-ban 300, 1990-ben pedig 350 kg körüli hatóanyag lesz hektáronként. A jövőben sem hanyagolható el a szervestrágya, valamint az évelő pillangósok és más növények utó-, illetve talajtermékenység fokozó hatása. Ezen termelési tényezők érvényesülését fokozza a gépesítés fejlődése következtében nyújtható magasabb színvonalú agrotechnika. A termelési feltételek javulásával mezőgazdaságunk olyan szintre emelkedett és emelkedik az elkövetkezendő esztendőkben, ahol a kiegyenlítettség, az állandó, biztonságos nagy termés elérése döntő szemponttá válik. E cél elérése érdekében kiküszöbölendő, hogy a vízellátottság színvonala befolyásolja, sőt korlátozza a termések alakulását. Földrajzi, topográfiai, éghajlati és talajtani adottságaink következtében ez a hatás kétoldalú: — az ország területének nagyobb részén a vízellátottság - a termelésfejlesztés tervezett üteme mellett egyre nagyobb mértékben behatárolja a terméseket. A jelenlegi termelési szinten is kb. 1,2 milliárd Ft az egy évre eső átlagos aszálykár; — más esetekben a vízzel való káros túltelítés, felszíni elöntés és árvíz okoz károkat, mivel mezőgazdaságunk meliorációs alapjai kielégítő biztonságot még nem nyújtanak. Ezért — bizonyos szinten túl — a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a belterjesség fokozása célszerűtlen a vízrendezési feladatok elvégzése nélkül. A biztonságosabb termés érdekében a lehulló csapadék helyben tárolására kell törekednünk, s