Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetés 519 Az állattartáshoz ivóvíz minőségű víz szükséges. Ha ez nem áll rendelkezésre, ásványanyag-tartalom szempontjából engedményt tesznek. A személyzet részére pedig — és egyes technológiai folyamatokhoz — odaszállítják az ivóvizet. A vízművek területén, illetőleg az ivóvíztározóknál a vízminőség védelmére védőterületet jelölnek ki, és szigorúan őrzik azt. Az ország fejlesztési tervében szerepel a víztisztítási kapacitás 10-szeres megnövelése és a vízkészletek szennyezés elleni védelme. e) Csatornázás, szennyvizek A keletkező szennyvízmennyiséget a következő millió m

3/év számadatok jellemzik: háztartási szennyvíz 680 (68%), ipari szennyvíz 230 (23%), állattartási szennyvíz 90 (9%). A házi szennyvizek mennyisége évszaktól függően erősen ingadozik. Az ipari szennyvíz egyes körzetekben igen tömény, és 32%-a a cukoriparból származik. Évi 10Ö—105 millió m

3-re tehető a kőolajipari, vegyipari, lakk- és festékipari, papír- és cellulózipari, bányászati és gyógyszeripari szennyvizek együttes mennyisége. A szennyvizeknek csak kb. 3 —5%-a tekinthető tisztának, mindössze 13%-át tisztítják mechanikailag és 1,8%-át biokémiailag. Kisebb települések, városon kívüli ipartelepek és iskolák szennyvize több mint 350 helyen ömlik oxidációs tavakba. Ez évi 12 millió m

3-t jelent összesen. A csatornahálózattal elvezetett szennyvizekre vonatkozóan jellemző, hogy a 873,9 millió m

3/év keletkező városi és ipari szennyvízből 296,7 millió m

3/év (33,9%) csatornahálózattal elvezetett szennyvíz. A városi szennyvizek mennyisége 1990-ig előreláthatólag 2,2-szeresére, az ipari szennyvizek mennyisége 3,4-szeresére fog növekedni. A szennyvízelvezetés 1990-re előirányzott helyzetét a X. táblázat jellemzi. X. táblázat Az 1990-re előirányzott csatornázási ellátottság Városkutegúria Csatornázás Szennyvízelvezetés (1000 ífí) (%>. (%) >500 100 85 251—500 100 85 101—250 90 80 51 — 100 70 75 11—50 50 67 2—10 30 60 2 20 57 Falusi lakosság 10 53 f) Vízgazdálkodási mérleg 1990-ben Lefolyásszabályozással a sokévi átlagos középvízhozam 70 —75%-a hasznosíthatóvá válik. A szabályozatlan lefolyásból mintegy évi 0,5 km

3 hasznosítható. Az 1990-ig épülő tározók és kisgátak 10,9 km

3 hasznosítható vízkészletet jelentenek. A felszín alatti vizekkel szembeni igény akkor 6,1 km

3 lesz. Az 1990. évi 75%-os valószínűségű távlati vízgazdálkodási mérleg km

3-ben: vízkészlet: bruttó 19,8 — tározási és talajvízdúsítási veszteség 1,5 — mederben hagyandó 0,6, összesen: 17,7 km

3 vízigény: öntözés 14,7 + falusi és állattartási vízellátás 0,5 + városi és üdülési vízellátás 1,0 + ipari vízellátás 0,7, összesen: 16,9 km

3 Mérleg + 0,8 km

3