Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

520 Csobok V.: Kuba vízgazdálkodása Az országos mérleg szerint a vizsgált időszakban a készletek fedezik az igényeket. Egyes körzetek vízhiányát vízátvezetéssel tudják rendezni. 5. A fejlesztés fő irányai a) A vízgazdálkodás szabályozása Kuba Vízügyi Törvényét most dolgozzák ki. A törvény biztosítja — közegészségi és államérdek miatti korlátozásokkal — a természetes medrekben, csatornákban és vízvezetékben folyó vizek szabad használatát háztartási célokra. A törvény a vízgazdálkodási hivatalok feladatkörébe rendeli a következőket: — természetes vagy mesterséges vízfolyások vízszállítását érintő tervek engedélyezése; — védőterületek kijelölése; — talajvíz-kitermelés engedélyezése; - az ország valamennyi vízkészlet-hasznosításának ellenőrzése; — az ország vízkészlet-gazdálkodásának átfogó tervezése; — szennyvízbevezetési paraméterek és szennyvíztisztító telepek tervének jóváhagyása. Vízügyi Kollégium létrehozását tervezik, amelynek tagjai a vízgazdálkodási szervek képviselői, az alábbi feladatkörrel: — a távlati fejlesztési terv felterjesztése a tervezett létesítmények fontossági sorrendjének megjelölésével: — javaslattétel a vízkészletek feloszlására; — javaslattétel a vízhasználatok korlátozására; — a vízkészlet-gazdálkodás ellenőrzése; — javaslattétel vízminőség-védelmi intézkedésekre; — javaslattétel vízhasználati normákra; — javaslattétel vízhasználati pénzügyi politikára; — a vízügyi kutatás fejlesztése; — szakemberképzés előmozdítása, közreműködés tananyagok kidolgozásában; — javaslattétel vízügyi műszaki-tudományos együttműködési politikára. b) A vízgazdálkodás fejlesztési terve és a szakemberképzés A szocialista tábor sok jól képzett szakemberének közreműködésével készültek egyes vízgazdálkodási tervek. Az ország egységes vízkészlet-gazdálkodási tervén most dolgoznak. Az 1990-ig előirányzott beruházásokat a XT. táblázat tartalmazza. A nagyarányú fejlesztési tervek megvalósításához sok szakemberre van szükség. Jelenleg több mint 20 ezer ember dolgozik a vízgazdálkodásban kutatási, tervezési, kiviteli és üzemi feladatok végrehajtásán. A Kubai Köztársaság — amely 1972-ben kérte felvételét a KGST-be — igénybe veszi ugyan a szocialista országok műszaki és gazdasági segítségnyújtását a létrejött gazdasági és műszaki együttműködési megállapodások értelmében, de arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben önerőből oldja meg feladatait. Az 1980 — 1990-es években a vízgazdálkodásnak 80 ezer emberre lesz szüksége, amelyből 17 ezernek felsőfokú vagy középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Jelenleg az egyetemen öntözési, lecsapolási, számítástechnikai, hidraulikus, geofizikus és egyéb szakterületű mérnököket képeznek. Számosan végeznek az 1963-ban alapított Meteorológiai Iskolában. Az NHD (most NHP) Kubai Nemzeti Bizottsága az UNESCO-val közösen kétévenként továbbképző tanfolyamokat szervez. Az egyetemen posztgraduális vízellátási és csatornázási szakmérnökképzés folyik. Vízépítő, öntözési és lecsapolási szakembereket képeznek középszinten a technológiai intézetekben. Szakmunkásképzés 10-nél több műszaki iskolában folyik.