Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések
BELVÍZKÁR-ÖSSZEFÜGGÉSEK DOMOKOS MIKLÓS —FEHÉR FERENC-KÁRPÁTINÉ RADÓ DENISE 1 A belvízrendezési létesítmények építési, fenntartási és iizemi költségei évről évre jelentős terhet rónak a népgazdaságra. Ezért 1975-ben és 1976-ban az OVH Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztályának megbízására kísérleti jellegű adatfeldolgozást végeztünk a mirhó-gyolcsi belvízöblözetben 1965 óta gyűjtött vízgazdálkodási, mezőgazdasági és liidrometeorológiai adatok felhasználásával. A kísérleti feldolgozás célja olyan függvények előállítása volt, amelyek számszerű kapcsolatot határoznak meg a belvizet mint okozatot jellemző egyes mutatók (pl. > a belvízkár vagy az elöntött terület nagysága), valamint a belvíz kialakulásában fontosabb szerepet játszó hidrometeorológiai, vízgazdálkodási és agrotechnikai tényezők (pl. a csapadék, a csatornahálózat sűrűsége és a talajművelés módja) között. Ilyen függvényekre a belvízrendszerek kiépítésének tervezéséhez, illetve általában a belvízrendezési ráfordítások gazdaságosságának megítélhetőségéhez van szükség. Csakis ezek birtokában választható ki ugyanis adott esetben a belvízrendezési beavatkozás optimális — vagyis a várható belvízkár és a belvízrendezési költség összegének a minimumához tartozó — mértéke. I. A vizsgálat előzményei és célja A belvízkár-összefüggések feltárása terén külföldön alig történtek még meg a kezdeti lépések. Ennek legfőbb oka a céltudatosan gyűjtött adatsorok hiánya. A belvízkár-összefüggések meghatározására a külföldi országok közül eddig elsősorban Angliában és Hollandiában történtek kísérletek. Mivel ezekben az országokban a károsodást — a magyar Alföld viszonyaitól eltérően — elsősorban a magas talajvízállás okozza, a vizsgálatok a terméseredmények és a talajvízállás kapcsolatából indultak ki. A kidolgozott módszereknek az a lényege, hogy az egy bizonyos talajvízszintet meghaladó vízszinteket naponta összegezik és ezzel a vízállásösszeggel hozzák kapcsolatba az évi terméseredményeket (Oosterbaan, 1976J. A módszert Angliában búzával bevetett területre 60 mérési adat alapján alkalmazták. A Hollandiában alkalmazott módszer (Feddes, 1971 ) a különböző meghaladási szintekhez tartozó vízállásösszegek és a terméseredmények között lineáris regressziós analízissel teremt kapcsolatot úgy, hogy a meghaladási szinteket 10 cin-es lépcsőnként veszi fel. A korrelációs tényezők vizsgálata 1%-os és 5%-os szignifikancia szinten történik. 1 Domokos Miklós oki. mérnök, Fehér Ferenc oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézete (Budapest); Kárpátit lé Radó Denise oki. geográfus, Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest). A szerzők köszönetüket fejezik ki a tanulmány kidolgozásához kapott tanácsokért Csípni Imre osztályvezetőnek (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság), dr. Krisztián József tud. osztályvezetőnek (Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolli Kutatóintézete), dr. Oroszlány István ny. egy. tanárnak (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) és Pusztai Pál osztályvezetőnek (Országos Vízügyi Hivatal).