Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések
402 Domokos M.—Fehér F.— К. Radó D. Kísérletek történtek egy korábban kidolgozott módszer (Snedecor, 1957,) adaptálására is. Perui adatok regressziós analízisével a következő összefüggést kapták : R = 24,9 - 1,63 CE - 0,09 Ka - 0,002 SEW + 0,006 SST ahol R a terméseredmény, CE a talaj sótartalmának indexe, Ka a talaj nedvességtartalmának jellemzője, SEW a kiválasztott talajvízszintet meghaladó vízállásösszeg, SST a talaj tenziója. A fenti összefüggés korrelációs tényezője: Л = 0,09, tehát az összefüggés gyakorlatilag nem fogadható el. Magyarország a belvízkárkutatások terén a külföldi országoknál jóval kedvezőbb helyzetben van. Ez elsősorban Kienitz Gábor és munkatársai (Cziráky József és Baranyó Géza) érdeme, akik felismerték a kérdés nagy jelentőségét a síkvidéki területeken folyó mezőgazdasági termelés eredményessége és biztonsága szempontjából. Két kísérleti vízgyűjtőn (a inirhó-gyolcsi és a peresi öblözetben) megtervezték és 1966-tól kezdve a VITUKI-ban folyamatosan megvalósították a belvíz és a mezőgazdasági terméseredmények kapcsolatának jellemzéséhez felhasználható adatok rendszeres tudományos igényű gyűjtését. Az adatokat Belvízi Mutató Szám (BMSZ) elnevezésű kódszámok alakjában rögzítették ( Kienitz, 1972 és 1974). Korábban Cziráky József hosszú évek tapasztalatain alapuló táblázatot készített, amely százalékosan megadta az adott időszakban előfordult, adott tartamú belvízi elbontásnak különböző növénykultúrák terméseredményeire gyakorolt hatását. A kísérleti vízgyűjtőkön gyűjtött adatok elemzésének egyik fő célja éppen a belvízlevezető rendszerek gazdaságos kiépítési mértékének meghatározásában jól bevált Cziráky-féle táblázat továbbfejlesztése, korszerűsítése volt. Már az adatgyűjtés első 5 évében kapott BMSZ adatokat statisztikailag elemezték úgy, hogy különböző — értelemszerűen kombinált — változó csoportokra meghatározták azok parciális korrelációs együtthatóit. A számított értékek alapján értékes — és a belvízrendszerek tervezésében jól hasznosítható — minőségi következtetéseket vontak le, pl. a domborzat, a talajtípus, a művelési mód, a trágyázás, a növénytípus szerepéről a belvízkár alakításában (Kienitz, 1974j. Más magyarországi kutatóhelyeknek a tárgykörrel, kapcsolatos vizsgálatai eddig inkább a növények biológiai víztűrőképességéről szolgáltattak értékes adatokat (Vajdai, 1977), másrészt a vizsgálati módszertan kialakítására irányultak (Varga-Haszonits, 1975). A vázolt előzmények alapján nagyon indokoltnak látszott az a célkitűzés, hogy az ország ilyen szempontból leginkább megfigyelt területén, a mirhó-gyolcsi belvízöblözetben — most már 10 éven át gyűjtött adatsor felhasználásával — további kísérletek folyjanak a belvízrendszerek kiépítésének korszerű tervezésében egyre kevésbé nélkülözhető függvénykapcsolatok előállítására. Vizsgálatunk célja tehát: egyrészt a belvizet jellemző Yj tényezők („függő változók"), valamint a belvíz keletkezésében szerepet játszó — fontosabbnak ítélt — X, tényezők („független változók") közötti Yj = f(X l tX t, ...,XJ. /=1, 2, ..., n (1) típusú kapcsolatok, másrészt az Y y tényezők közötti Yi=/(Yi. •••> Y„) (2)
