Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Harkay Máté-Lotz Gyula: A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezésének tapasztalatai

32 Harkay M.

—

Lötz Gy. a vízinövényzet elszaporodása olyan méreteket öltött, hogy a szelvény szabadon tartása szinte megoldhatatlan. Természetesen megnövekedett a veszélye annak is, hogy a vízfolyásba közvetlenül csapadék előtt kipermetezett, a vízi életre káros következményekkel járó vegyszer kerüljön. E kérdésnek területünkön különleges jelentősége van, hiszen a Balaton vízgyűjtőjének fele az Igazgatóság működési területére esik, és éppen a Zala vízgyűjtőjén erős a völgyfenekek feltörésének tendenciája. A meder állandósítása A természetes állapotú vízfolyások medrüket állandóan változtatják. A nagyobb vízfolyásoknál ez több ha/km terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná tételét jelentheti. Szélső esetben a pillanatnyi meder menti 4—800 m szélességet is elérheti ez a sáv, amely a nagyszámú felhagyott holt meder miatt művelésbe nem vonható. Belterületen természetesen már 1—2 m-es mederváltozás is komoly értékeket veszélyeztethet. Az ilyen vándorló medrek legszükségesebb fenntartási munkáinak végzése egyes esetekben olyan költséges lehet, hogy a meder rendezése elengedhetetlenné válik (2. ábra). Nyugtalan vonalvezetés megszüntetése A nagyüzemi mezőgazdaság számára a meanderek közötti területek az egyre nagyobb teljesítményű gépekkel csak gazdaságtalanul művelhetők meg. A gyakorlatban a felsorolt igények közül egyszerre több is jelentkezhet. A mederrendezés tervezése során meg kell állapítanunk a rendezés céljával összhangban levő kiépítési vízhozamot, a mederalakító vízhozamot, és ezek alapján az új meder mértékadó paramétereit (esés, mintaszelvény, helyszínrajzi vonalvezetés). 2. ábra. Rendezetlen vízfolyást kísérő, müvelésre alkalmatlan sáv Рис. 2. Непригодная к обработке полоса земли возле русла незарегулированного водотока Bild 2. Unbebaubarer Streifen entlang eines nicht-regulierten Wasserlaufs