Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Harkay Máté-Lotz Gyula: A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezésének tapasztalatai

A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezése 33 Kiépítési vízhozam A jelenlegi gyakorlat szerint a medreket az 5, 10, 100. esetleg 33 évenkénti nagyvizek kiöntés nélküli elvezetésére építjük ki. Ezek kiválasztására szolgáló gazdasági mérlegelések, majd értékük hidrológiai meghatározásának tárgyalását mellőzzük. Mederalakító vízhozam Tárgyalásunk nagyságrendjébe tartozó vízfolyásainkon a középvíz csak matematikai fogalom, a gyakorlatban tartósan kisvizet szállítanak, melyet csak árhullámok szakítanak meg. Tapasztalataink szerint a kiépített meder tönkremenetele szempontjából a legnagyobb gyakorisággal rendelkező vízhozam (ez gyakorlatilag megegyezik a közepes kisvízzel) a mértékadó, hacsak nem kell a medret különleges talaj- vagy talaj vízviszonyok között kiépíteni. A rövid idejű árhullámok csak a friss földműben tehetnek nagyobb kárt. Ennek érzékeltetésére bemutatjuk a Repce répcevisi szelvényének (F = 612 km

2) három különböző évi vízállás-gyakorisági ábráját (3a ábra). A vizsgálati években a 65 napos tartóssági! vízszint 45—88 cm (1,5—3,6 m

3/s), a 200 napos tartósságú vízszint 35 — 58 cm (0,8 — 1,6 m

3/s). A meder állandósága szempontjából a 3 — 5 mosnál nagyobb vízhozamok, melyek tartóssága általában 48 óránál kisebb, nem játszanak komoly szerepet, mert ilyenkor a meder ugyan lényegesen nagyobb terhelést kap (a Répce pl. 140 m

3/s vízhozam emésztésére lesz kiépítve a felső szakaszon), de a rövid idő alatt mégsem megy tönkre. A mederfenntartó közepes kisvíz meghatározása — kívánt pontossággal — viszonylag könnyen, megfelelő (csapadékszegény, de nem aszályos) időben végzett egy-két vízhozamméréssel elvégezhető. A vízhozammérésből kapott adat alapján megtervezett méretek (esés, fenékszélesség) eleve egy vízhozamtartományra felelnek meg. A vízhozammérésből számított közepes kisvíz közötti különbség a rendezett mederben kisebb vízszint (és ezzel középsebesség) változással jár, mint a természetes mederben. A Répcénél maradva, a rendezett mederben a 3 év adatsora közötti különbség (0,8 — 1,6 m

3/s) a természetes meder 23 cm-es vízszintingadozásával szemben a rendezett mederben csak 10 cm-es vízállásváltozást okoz. Kisebb vízfolyásokon a vízhozamkülönbségek nagyságrendileg kisebbek. A 115 km

2 vízgyűjtő területű Arany patakon már csak 0,12 in

3/s az előforduló eltérés (3b ábra). Itt egyetlen — nem szélsőséges időben végzett — vízhozaminérés már szinte egzakt, a keresztszelvény méretezésének számítási pontosságánál pontosabb alapadatot szolgáltat. A rendezett meder műszaki paraméterei (esés, vonalvezetés, mintaszelvény) Ezek szoros kapcsolatban vannak egymással, így csak együtt tárgyalhatók. Az új mederrel szemben támasztott követelmény, hogv a kiépítési vízhozamot kiöntés nélkül vezesse és állandó alakú legyen, azaz esetünkben a mederalakító vízhozam egyensúlyi állapotot okozzon. Továbbá az így állandósított meder fenntartása egyszerű és kis munkaigényű legyen. A mederalakító vízhozammal szembeni egyensúlyi állapotot a mederesés és fenékszélesség megfelelő változtatásával közelíthetjük meg. Az egyensúlyi állapotnak megfelelő mederesést elsősorban a helyszínrajzi vonalvezetés változtatásával alakíthatjuk ki. Ennek abszolút korlátjai a teljesen 3 Vízügyi Közlemények