Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

312 Kaliczka László A fejlődés érdekében az igény általában a vízszegény területeken jelentkezik. A fő vízigénylő rendszerint az ipar és a mezőgazdaság. Gyakran előfordul, hogy a hajózás érdekében kell foglalkozni nagyméretű csatornák létesítésének feladatával. 2. A többcélúság vizsgálata A nagyméretű vízátvezetések kialakítását gondos előkészítésnek kell megelőzni. A gazdaságos megvalósítás érdekében szükséges vizsgálni a többcélú hasznosítás lehetőségét. Az elsődleges cél általában a vízkészlet-gazdálkodási érdek kielégítése. Vagyis a vízbő területről vagy folyóból vizet kell vezetni a vízszegény, de fejlesztésre szánt területre. A vízátvezetést a tározási igények és lehetőségek figyelembevételével célszerű vizsgálni. Ajánlatos vizsgálni a tervezett nagyméretű csatorna hajózási lehetőségeit. így a vízátvezetésen kívül — minimális költségtöbblettel — a csatorna több célú rendeltetést tölthet be, hasznosítása a belföldi érdekeken túl nemzetközi célokat is szolgálhat. Járulékos hasznosítást jelenthet az esetleges lépcsőzés során kialakuló vízszintkülönbség energetikai hasznosítása. A nagyméretű vízátvezetés lehetőséget nyújthat a megcsapolt folyó árvízszintjének csökkentésére is. Az árvizek idején átvezetett vízmennyiség lecsökkentheti az érintett folyó árvízcsúcsait, így csökkenti a védekezési költségeket és növeli a folyómenti területek árvédelmi biztonságát. A többcélúság vizsgálatát célszerű kiterjeszteni a nagyméretű vízátvezető csatornamenti terület öntözési, tecsapolási, lakossági és ipari vízellátási fejlesztési kérdéseire is. A csatornában vezetett vízmennyiséget úgy célszerű megállapítani, hogy abból a közbenső fejlesztési igények is fedezhetők legyenek. A környezetvédelem szempontjainak figyelembevétele szintén fontos vizsgálat. A csatorna a vízbő és a vízszegény terület között az állat- és növényvilág, a természeti környezet, a mikro-meteorológiai viszonyok megváltozása révén is éreztetheti kedvező vagy kedvezőtlen hatását. Ugyanakkor lehetőség nyílhat a vízparti üdülés, a vízisportok meghonosítására, idegenforgalmi, turisztikai érdekek figyelembevételére is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezet minőségi kérdéseit sem. E téma keretében az elméleti és gyakorlati hatásokkal foglalkozó kutatások közül kiemelkedik W. 0. Spofford tanulmánya [3j, amely a Delaware folyó 12 ezer km

2-es vízgyűjtőjének fejlesztési tervén keresztül mutatja be javasolt módszerét. 3. A vízátvezetést befolyásoló tényezők A vizsgálatok során figyelembe kell venni, hogy egy nagyméretű vízátvezető csatorna létesítése az érintett térség meglevő létesítményeire is hatással van. A csatorna és a hozzá tartozó műtárgyak helyét igénybe kell venni a mezőgazdaságtól, az ipartól vagy településektől. A csatorna nyomvonalának megválasztása során tehát nemcsak a topográfiai és geológiai viszonyokat kell mérlegelni, hanem arra is tekintettel kell lenni, hogy milyen értékű mezőgazdasági területek esnek ki a művelésből, illetőleg milyen ipari vagy települési érdeket érint a csatorna. A kiválasztott nyomvonal alapján meg kell tervezni a kieső kapacitások pótlását és gondoskodni kell esetleg olyan szervezési intézkedésekről is, amelyek révén a károsodást szenvedő szervek nem kerülnek a csatorna létesítése miatt kedvezőtlenebb helyzetbe. Ilyen intézkedés lehet például a kisajátított mezőgazdasági terület helyett magasabb értékű öntözőberendezés létesítése a megmaradt területen, az ipar részére kedvezőbb víznyerőhely biztosítása a csatornából, a víziút lehetőségét kihasználó helyi rakodók kialakítása, városi üdülőközpont létesítése a csatorna mentén stb. Az előkészítés során felmerülhetnek jogi és igazgatási problémák is. Ezek általában a térség tényleges tulajdonviszonyaival, vagy jogviszonyaival kapcsolatosak. Gyakran felmerülnek építéselőkészítési viták is, amelyek főként a felvonulás helyigényével, az ideiglenes területhasználattal, esetleges zöldkár térítésével kapcsolatosak. Az érintett térség vagy térségek szuverenitása olyan szempont kell legyen a tervezéskor, amelynek figyelembevétele sorrendben megelőzi a műszaki paraméterek kiválasztását, sőt azokat befolyásolhatja is.