Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízátvezető rendszerek 313 -S. A tervezés adatigénye Tekintve, hogy a hasznosítható vízkészlet egy-egy térség általános fejlődésének egyik legfontosabb bázisa és ugyanakkor a konkrét (ipari, mezőgazdasági, lakossági stb.) fejlesztés nélkülözhetetlen tényezője, szükséges a térség vízkészletével való gazdálkodást közép- és hosszútávú tervek keretében (5 év, ill. 15 év) meghatározni. Ma már a legtöbb ország rendelkezik a vízkészletek ésszerű hasznosítására és a vizek okozta károk elhárítására vonatkozó hosszútávú tervekkel. A vízgazdálkodási tervezés azonban csak akkor lehet hatékony, ha az beleépül a népgazdasági tervekbe, illetőleg azokkal szoros kapcsolatban áll. A hagyományos helyi és regionális tervezés módszere ma már sok helyen nem elegendő. A legtöbb országban ugyanis a vízkészletek és a vízigények területileg egyenlőtlenül oszlanak meg és a problémák kizárólag helyi, illetőleg regionális szintű megközelítése nem hozhat gazdaságos eredményt. Ma már egy-egy folyó vízgyűjtő medencéje is kicsi lehet ahhoz, hogy tervezési egységként kezeljük, ezért mind nagyobb szerep jut a központosított irányításnak és a nemzetközi együttműködésnek. A műszaki adatok között elsődleges a rendelkezésre álló vízkészlet felmérése, a vízigény gondos mérlegelése. Ez a szükséges hidrológiai vizsgálatok alapján — figyelemmel a távlati fejlesztési lehetőségekre is — a kívánt vízmennyiség vezetésére alkalmas csatornaszelvény kiválasztása és hidraulikai méretezése során történhet. A csatorna nyomvonalát topográfiai, geológiai, meteorológiai, területföldrajzi, valamint az érintett térség egyéb helyi adottságait figyelembe vevő több változat közül ajánlatos kiválasztani. A tervezés során figyelembe kell venni azokat a gazdasági és társadalmi paraméterekei is, amelyek fejlődését a vízátvezetés befolyásolja. Ilyenek lehetnek például a csatorna vonzáskörzetében, valamint a fejlesztésre kijelölt térségben levő lakosság átlagos és csúcsvízigénye, a keletkező szennyvizek minősége, mennyisége és elhelyezési lehetősége, a térségben termelt nemzeti jövedelem változása, a foglalkoztatottság, az iparszerkezet esetleges változása, a mezőgazdasági művelési ágakra gyakorolt hatás, a tervezett több célú vízátvezető rendszer közlekedés-struktúrát módosító lokális hatása és egyéb más kérdések. Célszerű figyelmet fordítani a jelentős építési munka során érintett régészeti értékek megóvására, a feltárt archeológiai leletek helyszíni bemutatására, illetőleg megfelelő elhelyezésére is. 5. Hatáselemzés A nagyméretű vízátvezetés létesítésének gazdaságosságát egyfelől a létesítési költség és a pénzben kifejezhető előny aránya határozza meg, másfelől — a pénzzel közvetlenül nem mérhető — társadalmi, szociális, infrastrukturális előnyök összessége befolyásolja. A vízgazdálkodási beruházások versenyképessége — különösen nagyméretű csatornák esetében — elsősorban abból adódik, hogy egyidejűleg több célt is szolgálnak. Elsődleges, rendszerint vízpótló feladatuk mellett kielégítik a hajózás, a vízerőhasznosítás igényeit, megteremtik az érintett térség általános fejlődésének alapjait. A költség —haszon elemzés ismert módszerein túlmenően az egyéb előnyök vizsgálata és értékelése érdemel említést. Nagy csatornák tervezése során végzett elemzések és a megépítés utáni ellenőrző vizsgálatok általában olyan megállapításokat tartalmaznak, amely szerint a térség általános fejlődésének üteme meggyorsul, és a 10 — 15 év után várt mérték a csatorna megépítését követő 4 — 5 éven belül már bekövetkezik. A tapasztalatok szerint különösen a kedvező víziszállítási feltételek kialakulása miatt az ipari és kereskedelmi fejlődés gyorsul meg. Olyan, előre nem tervezett árumennyiségek is víziútra terelődnek, amelyeket korábban csak tengelyen szállítottak [4]. A több célú csatornarendszer kedvező hatást gyakorol az ipartelepítésre is. A Duna — Majna — Rajna csatorna már elkészült szakasza mentén például a technológiai vízellátás kedvező feltételei, valamint a saját üzemi kikötők nyújtotta előnyök miatt a vártnál korábban több új ipartelep létesült [5]. 9 Vízügyi Közlemények