Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK ROVATVEZETŐ: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN VÍZÁTVEZETÖ RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁNAK NEMZETKÖZI KÉRDÉSEI DR. NAGY LÁSZL'Ó

1 Összefoglalás : A tanulmány összefoglalja a nagyméretű, nemzetközi érdekű vízátvezető rendszerek kialakításának fontosabb szempontjait. Bemutatja a helyzetfelismerésnek, az érdekek vizsgálatának és a szerződések előkészítésének főbb kérdéseit. A tanulmány javaslatot ad a több célú hasznosítás vizsgálatára (vízátvezetés, hajózás, vízerő-hasznosítás, árvízvédelem, tározás, ipari és lakossági vízellátás, mezőgazdasági vízhasznosítás, vízminőség-védelem, környezetvédelem, üdülés, hal- és vadgazdálkodási kérdések stb.) vonatkozásában. A szükséges adatok gyűjtésére, a tervezési adatok és elvek felhasználására vonatkozóan (földrajzi, geológiai, meteorológiai, hidrológiai, hidraulikai, kulturális, társadalmi, gazdasági és régészeti stb.) a tanulmány szintén ismertetést ad. A lehetőségvizsgálat, a költség- és haszonelemzés, az előnyökből és hátrányokból való részesedés vizsgálata fontos része az előkészítő eljárásnak, ezért a cikk a módszertan megválasztásának kérdését is érinti. A tanulmány a két- és többoldalú együttműködés kérdésével, valamint egyéb nemzetközi ügyekkel is foglalkozik. * * * Minden állam jogosult a saját területén eredő, ill. területén áthaladó vizek ellenőrzésére és méltányos felhasználására. A több országot érintő vízgyűjtőn fekvő államok kölcsönös egymásrautaltsága folytán szükségszerű kapcsolatok alakulnak ki. Ennek szellemében — főként az utóbbi két évtizedben — a legtöbb ország igyekszik kiszélesíteni nemzetközi vízügyi kapcsolatait. Ez a szükségszerű kapcsolat különösen akkor kap nagyobb hangsúlyt, ha az igényeket nagyméretű, országok közötti vízátvezetés megvalósításával kívánják kielégíteni. Az ENSZ jelentős szerepet vállalt a nemzetközi fejlesztések megalapozásában. 1974-ig 11 nagy vízgyűjtőre készített fejlesztési programot [Íj. A nemzetközi vízügyi kapcsolatok fejlődését a vízügyi szerződések számának emelkedése is jól szemlélteti. 1870-ig 32 nemzetközi vízügyi szerződést tartottak nyilván, ezek száma 1920-ig 58-ra emelkedett. 1970-ben 215 szerződés volt érvényben, míg 1976-ban a két-és több;oldalú hatályos nemzetközi vízügyi szerződések száma 286 [2j. 1. Az igények jelentkezése Egy-egy térség, országrész ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődését nagymértékben befolyásolja az adott területen rendelkezésre álló vízkészlet. A hasznosítható vízkészlet és a fellépő vízigény összehasonlításával nyert vízmérleg alapján lehet megítélni a tervezett fejlesztés realitását. A nagyfokú urbanizáció és iparosítás következtében — különösen Európában — a vízkészletek nagy hányada már lekötött. Ezért a fejlődés érdekében olyan intézkedések szükségesek, amelyek gondos gazdasági mérlegelés alapján döntenek a meglevő készletek racionálisabb felhasználása, illetőleg új vízbázisok kialakítása érdekében. Ha az érintett térség fejlesztéséhez nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű helyi vízkészlet, akkor vagy a fejlődés fékeződik, vagy pedig más területről kell átvezetni a vizet a fejlesztendő területre. 1 Dr. Nagy László ok], mérnök, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest.