Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok
232 Kienitz Gábor Hangsúlyozandó, hogy adott szennyeződés bekövetkezésekor nem a vízrendező mérnök, hanem a környezetvédelemért felelős szakemberek feladata megmondani, hogy a fenti három osztály közül melyikbe (vagy melyekbe) lehet az esetet besorolni (de ennek megállapításánál természetesen a vízrendező mérnöknek is van szerepe, minthogy ő tárja fel a hidrológiai helyzetet és a műszaki-gazdasági lehetőségeket.) b) A meteorológiai-hidrológiai helyzetek osztályozása szennyeződési veszély szempontjából A környezetre ártalmas szennyezett lefolyó víztömegek kialakulásának két tényezője: maga a víz és az azt szennyező emberi tevékenység. A csapadékból lefolyó víz keletkezése során aktív szerepet játszik szennyezetté válásában és annak mértékében: a szennyező anyagokat maga hozza mozgásba, szennyezettségének koncentrációja pedig a keletkező lefolyás mennyiségétől függ. Ami a szennyezést okozó tevékenységet illeti, vannak köztük balesetjellegűek, de alapvetően vannak olyanok, amelyek rendszeresek és amelyek hatásával eleve számolni kell (ezért van a mezőgazdasági eredetű szennyezéseknek különös jelentősége). Mivel mind a lefolyó vizek mennyiségi előfordulása, mind pedig a szennyezést okozható tevékenységek az esztendő során jellegzeteseknek tekinthetők, osztályozni lehet azokat a meteorológiai-hidrológiai helyzeteket, amelyek különböző mértékben veszélyesek szennyeződési szempontból. Ezek az osztályok a következők. 1. Télvégi lefolyás. A tél végén — a hótakaró elolvadásából és az egyidejűleg jelentkező esőzésekből — keletkeznek összefüggő, nagy kiterjedésű területeken nagy lefolyó vízmennyiségek. Ezek szennyezési lehetőségei: 1/1. Jelenleg a nitrogén-műtrágyázásnak elterjedt módja a repülőgépről való kiszórás, amikor hó már csak foltokban van a területen, vagy éppen elolvadt —, tehát a lefolyási folyamat előtt, vagy annak során. így a lemosódás lehetősége fennáll (szélsőséges esetben B, illetve С osztályú szennyeződés jöhet létre). 112. Az ár-, illetve belvíz elönthet vegyi anyagokat tároló raktárakat, vagy átszakíthatja állattartó telepek trágyatárolóinak gátját, s így ilyen anyagok bekerülhetnek a lefolyó vizekbe (A, B, vagy С osztályú szennyeződés). 2. Tavaszi lefolyás. Viszonylag nagy területekre kiterjedő esőzésekből keletkezhet lefolyás, a következő szennyeződési lehetőségekkel : 2/1. Művelés előtti talajfertőtlenitésre használt vegyszerek lemosódása, elsősorban kukorica vetése előtt (A, vagy С osztályú szennyeződés). 2/2. Vegyszeres gyomirtás, illetve rovarirtás a vegetáció megindulása után; a vegyszereket a csapadék lemoshatja (A, vagy С osztályú szennyeződés). 2/3. Műtrágyalemosódás. Vagy a nem megfelelő adagolás, vagy a kedvezőtlen időben jelentkező, illetve rendkívüli intenzitású csapadék következtében fordulhat elő ( В osztályú szennyeződés lehet, ha nagy koncentrációban történik, és lebocsátása befogadóba nem kívánatos). 2/4. Mint 1/2. 3. Nyári lefolyás. Viszonylag kis területekre kiterjedő nagy hevességű záporokból keletkező lefolyás. Szennyeződési lehetőségek : 3/1. Rovarirtók és gyomirtók lemosódása (A, vagy С osztályú szennyeződés). 3/2. Mint 1/2. 4. Őszi lefolyás. Nagy területre kiterjedő, kis intenzitású, de hosszan tartó csapadékokból származó lefolyás, az alábbi szennyeződési lehetőségekkel:
