Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok

A vízminőség-védelem, vízrendezési feladatai 233 4/1. Az őszi talajmunkák során kiadagolt műtrágyák esetleges lemosódása ( В osztályú szennyeződés lehet, ha nagy koncentrációban történik, és lebocsátása befogadóba nem kívánatos). 4/2. Mint 1/2. A fentiekben csak a rendszeresen fennálló szennyezési veszélyeket tekintettük át. Természetesen mind a négyféle meteorológiai-hidrológiai helyzetben előfor­dulhat ipari tevékenységből, vagy közlekedésből, illetve szállításból eredő rendkívüli szennyeződés is. Ezek azonban lényegesen kisebb valószínűséggel jelentkeznek, mert a) egyrészt ezeknél a lefolyó víznek nincsen olyan területről összehordó, koncentráló szerepe, mint a felsorolt mezőgazdasági eredetű szennyeződéseknél (amikoris minden tevékenységnél fennáll az olyan meteorológiai-hidrológiai hely­zet bekövetkezésének lehetősége, amely az illető tevékenység következményeit veszélyessé változtatja); b) másrészt pedig kis valószínűsége van az események egybeesésének (vagyis, hogy egy ipari szennyeződés, vagy közlekedési baleset ép­pen intenzív lefolvási időszakban következzék be és éppen úgy, hogy a szennyező anyag vízfolyásba kerüljön és ne legyen lokalizálható). c) A területegységek osztályozása lehetséges szennyezőanyag-források szempontjából Adott vízgyűjtő rész vízgyűjtőit osztályozhatjuk abból a szempontból, hogy azokon milyen jellegű szennyezési veszélyek állhatnak elő. Ez az osztályozás aztán tájékoztatásul szolgálhat a vízkormányzással való védekezés stratégiájának meg­tervezéséhez. Ilyen osztályozás a következő. 1. Csak mezőgazdasági tevékenységekből eredő (talaj fertőtlenítő és növényvédő szerek, illetve műtrágyák lemosódása), illetve közlekedési, vagy szállítási baleset­ből származó szennyeződések várhatók. Ilyen jellegűnek tekinthetünk gyakorlati­lag minden művelés alatt álló területet. 2. Az l.-beli veszélyen kívül veszélyt jelent a vízrendezési területegységen található állattartó telepről származó rendkívüli szennyeződés is. 3. Az l.-beli veszélyen kívül veszélyt jelent a területegységen levő vegyszer­raktár megrongálásából eredhető szennyeződés is. 4. Az l.-beli veszélyen kívül a területegységen olyan ipari létesítmény is van, ahonnan rendkívüli szennyeződés származhat. 5. Az l.-beli veszélyen kívül veszélyt jelent a területegységen levő település is, ahonnan rendkívüli szennyeződés származhat. Mind az öt kategóriánál előfordulhat А, В és С osztályú szennyeződés, ezért minden terület vízkormányzási stratégiájának kidolgozásánál fel kell készülni mind­három osztályba tartozó szennyeződések esetén való intézkedésekre. d) A szennyezett vizek jelentkezésénél szóbajövő vízkormányzási módszerek A szennyezési veszélyek előzőekben elvégzett osztályozásai után vegyük sorra azokat a módszereket, amelyeket a szennyezett vizek kormányzása során alkalmaz­hatunk. Ezeket az a) pontban leírt szennyezési osztályok határozzák meg. a) Medertározás. A teljes szennyezett vízmennyiség visszatartása a lefolyást biztosító meder elzárásával. A felülről érkező, még szennyezetlen víztömegek ilyen 4 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents