Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső: A Duna-Ankét 1977-ben

126 Kovács Dezső közösérdekü szakasznak, amely jugoszláv területen Vukovárig terjed. A szabályozás feladatainak, módszereinek a meghatározása a folyószakasz jellegétől függően — ami döntő jelentőségű — az említett Duna szakaszokon közösen történik. Indokolt tehát, hogy e szakaszokon végrehajtott szabályozási munkálatok eredményeinek értékelése is közösen történjen. A Duna szabályozásában az 1960-as évek elején fordulat állt be; az 1950-es évek végére ugyanis a szabályozási és fenntartási munkák csökkenése, ill. hiánya miatt a művek jelentős része tönkrement, és hatékonyságuk — figyelembe véve a vízgazdálkodással szemben megnőtt igényeket is — számottevően csökkent. Gondoskodni kellett ezért az eddigi alkalmazott szabályozási elvek, módszerek felülvizsgálatáról, korszerűsítéséről. 1. A Duna Rajka—Gönyű közötti szakaszán kialakult helyzet került elsőként elemzésre, értékelésre, széles körű kutatómunka alapján a Magyar—Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság (KMB) keretében. Az értékelés alapján — a Dunabizottság ajánlásában szereplő 25 din mély és 120 m széles hajóút kialakításának figyelembevételével — a Közös Műszaki Bizottság meghatározta a szabályozás főbb irányelveit. A kedvező hordaléklevonulás és ezzel összefüggésben a hidraulikailag kedvezőbb mederszelvény kialakítása érdekében célul tűzte ki — az egységes partvonal kialakítását, — a mellékágrendszerek rendezését, — a középvízi meder további szűkítését. Az irányelvek alapján a szabályozási munkálatokat két ütemben tervezték végrehajtani. Az első ütemben a főmeder és az egységes partvonal kialakítását, valamint a mellékágrendszerek rendezését, a másodikban pedig — keresztirányú művekkel — a középvízi meder szűkítését tervezték. Összesen mintegy 1,1 millió m

3 kőbeépítést és 5,5 millió m

3 kotrást irányoztak elő a 25 dm mély és 120 m széles hajóút kialakításához. E munkálatokkal egyidőben gondoskodni kell a meglevő szabályozási művek fenntartásáról és a rendszeres gázlókotrásokról is, ami évente további kb. 15 ezer m

3 kőbeépítést és kb. 250—300 ezer m

3 kotrást igényel. A tervezés során megállapították, hogy a szabályozási munkák eredményessége az építési idő lerövidítésével, az anyagi, műszaki erők koncentrálásával biztosítható, ezért a munkálatok megvalósítására az 1966—1980. évek közötti 15 éves időszakot tartották szükségesnek. A két állam a rendelkezésre álló kőbeépítési és kotrási kapacitásnak megfelelően végezte, ill. végzi jelenleg is a munkálatokat, olyan terheket vállalva magára, amely többszörösen (6—8 szorosan) meghaladja a Duna többi szakaszán más államok részéről végrehajtásra kerülő szabályozási munkálatok mennyiségét. Az 1963—1975. évek között elvégzett közös szabályozási munkák kőbeépítési mennyiségei (1000 m

3 egységben) Magyar részről Csehszlovák részről 120 90 40 Összesen I. Egységes főmeder és part kialakítása II. Kisvízszabályozás III. Művek fenntartása, helyreállítása 220 50 60 340 140 100 Összesen : 330 250 580