Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Л SZIVATTYÚK DARABSZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ESŐZTETÍ) SZIVATTYÚTELEPEKNÉL GAJÁRSZKI GYŐZŐ ÉS GERENCSÉR ÁRPÁD 1 A felületi öntözőművek fajlagos energiaigénye — a tíz éve végzett felméréseink szerint — országos átlagban 0,02 — 0,03 k\Vó/m 3, míg az esőszerű öntözőfürtöké ennek mintegy tízszerese, 0,25 — 0,35 kWó/m 3. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az összes öntözött területhez viszonyítva az csőszerű öntözött terület részaránya mintegy 70% s ez az arány az elkövetkezendő években nem változik jelentősen, különösen elgondolkoztató ez a számadat. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak a különböző módon öntözhető területek nagyságára vonatkozó felmérésének eredményeit. Eszerint Felületi Esőszerű és altalaj felszín alatti hordoznyomó- ható csöves vezetékes öntözés (1000 ha) Berendezett öntözhető terület 1970-ben 120 52 268 Lehetséges fejlesztés 1Ü71 —1985 között Minimum 100 196 14 Maximum 197 391 28 Az öntözés ilyen mértékű fejlesztése igen jelentős energiaigény-növekedést jelent, s ezen belül elsősorban az esőszerű öntözés energiaigénye a döntő. Megemlítjük — ugyancsak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság becslésének alapján —, hogy csupán az csőszerű öntözés villamosenergia-igénye 1980 — 85-ös években a mezőgazdaság összes villamosenergia-igényének 34%-át fogja kitenni. Ez országos viszonylatban is jelentős energiaigényt jelent. Szükségszerűen jelentkezik tehát az a feladat, hogy az öntözésre fordított energiát a lehető leggazdaságosabban használjuk fel, vagyis hogy az öntözővizet a lehető legkevesebb energiafelhasználással juttassuk ki az öntözött területre. !. Л meglevő esőztető telepek fajlagos energiafelhasználásának csökkentése A meglevő öntözőtelepeinknél a fajlagos energiafelhasználás megfelelő mértékű csökkentésének csupán néhány lehetősége van, mivel a telep műszaki berendezése (szivattyútelep, csőhálózat stb.) már adott, s azoknak a cél érdekében történő megváltoztatása nem tűnik gazdaságosnak. Ilyen telepeknél tehát csupán az üzemvitel, az üzemtechnológia ésszerű módosítása, illetve a megfelelő üzemszervezés marad, mint a fajlagos energiafelhasználás csökkentésének lehetősége. Mint azonban a gyakorlat is bizonyítja, a kellően átgondolt üzemvitel is jelentős fajlagos energiafelhasználás csökkenését eredményezheti. Példaképpen megemlíthetjük a Kalocsai Öntözőfürt ezzel kapcsolatos üzemi mutatóit (1. táblázat). 1 Gajárszki Győző о к h mezőgazdasági mérnök, a VITUKI Műszaki Fejlesztési Inlézete, Gerencsér Arpúd oki. gépészmérnök, az OVH Vízgazdálkodásfejlesztési Főosztálya (Budapest). 9»