Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

4G4 Gajárszki Gy. és Gerencsér Á. I. táblázat A Kalocsai Ontőzőfürt néhány fontosabh üzemi mutatója 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 Kiszolgáltatott víz, 1000 m

3 344,7 524,8 843,0 1429,1 4204,5 2537,4 1671,9 2856,5 Felhasznált villamos energia, kWó 145,2 181,8 223,1 440,8 1010,4 616,6 430,5 681,7 Fajlagos energiafelhasználás, kWó/m

3 0,42 0,35 0,26 0,26 0,24 0,24 0,26 0,24 Ennél az öntözőfürtnél az üzembe helyezést követő első két évben a szivattyútelepekre beépített automaták segítségével irányították a szivattyútelepek üzemét. Az automata a csőhálózati nyomást minden esetben a tervezésnél figyelem bevett úgynevezett „mértékadó" üzemi állapothoz szükséges, illetve ennél nagyobb értéken tartotta. Ilyen üzem mellett az első két évben az öntözőfürt fajlagos energiafelhasználása átlagosan 0,38 kWó/m

3 volt. E két év üzemi tapasztalatai azt mutatták, hogy ez az automatikus vezérlés nem tud kellően alkalmazkodni a csőhálózat különböző pontjainál jelentkező nyomásigényekhez s abban az esetben is úgynevezett „mértékadó" nyomás értékeken működteti a szivattyúkat, amikor a szivattyútelep közelében fekvő területek öntözése miatt ennél jóval kisebb nyomás is elegendő az öntözőberendezések (szórófejek) megfelelő működéséhez. Ezt felismerve a továbbiakban a szivattyútelepeket kézi vezérléssel működtették és a szivattyútelepi nyomást annak megfelelően állílották be, hogy az öntözőfürt mely pontján öntöztek. Ennek eredményeként a fürt fajlagos energiaíelhasználása a korábbi 0,38 k\Vó/m

3-ról 0,25 kWó/m

3 átlagos értékre csökkent. Ez mintegy 34%-os energiamegtakarítást jelent. Az itt alkalmazott módszerek a többi, már meglevő esőztető telepeinknél is alkalmazhatók, s így elsősorban a csőhálózat hidraulikai felületvizsgálata révén juthatunk nagyobb mértékű tartalékhoz. A korábbi években ugyanis az öntözőLeiepek csőhálózatát hidraulikailag jelentősen túlméretezték, s így a számítottnál kisebbek az érdességből eredő nyomásveszteségek. Ennélfogva a szivattyúkat kisebb nyomáson, illetve nagyobb vízszállítással tarthatjuk üzemben anélkül, hogy a hidránsoknál a nyomás a megengedett legkisebb érték alá csökkenne. Természetesen egyidejűleg szükséges az öntözés üzemrendjét is felülvizsgálni és a telep hidraulikai lehetőségeit felhasználó új üzemrendet kialakítani. Az öntözőtelepek energiafelhasználásának csökkentésével kapcsolatos feladatok másik, jelentős részéi képezik az elkövetkezőkben épülő öntözőtelepek gazdaságos üzeméhez szükséges műszaki, beruházási és üzemi feltételek, előírások meghatározása. 2. Az elkövetkező években épülő esőztető öntözőtelepek fajlagos energiafelhasználásának csökkentése E feladat meglehetősen sokrétű, s a teljes megoldás érdekében több részletkérdést tisztáztak már. így többek között kidolgozták a csőhálózat optimális nyomvonalvezetésének és méretösszetételének meghatározásához szükséges számítási eljárást, amely beruházási és energiafelhasználási szempontokat figyelembe véve a leggazdaságosabb megoldást adja. Ugyanakkor a gazdaságosság jegyében születtek olyan új szivattyútípusok, amelyek műszaki jellemzői kimondottan az esőztető öntözőtelepek igényeihez igazodnak. Hasonlóképpen ú j gazdaságosabb megoldások születtek a szivattyútelepek járulékos gépészeti, elektromos berendezéseinél, építészeti megoldásoknál is.