Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
3. füzet - Egerszegi Gyula: A felszíni vizek minőségének jogi védelme a Magyar Népköztársaság nemzetközi egyezményeiben
434 Egerszegi Gyula — a közös tulajdon — közös érdek elve, — a jószomszédság elve, — a területi szuverenitás korlátozásának elve stb. Megjegyezzük, hogy a korszerű szuverenitás fogalma jelentősen különbözik a múltbeli szuverenitás fogalmától. Eszerint az állam addig mehet el saját belátásának megfelelően, amíg tettei nein okoznak kárt más államok szuverenitásában. Másképpen az államoknak kölcsönös tiszteletben kell tartaniok egymás szuverénitását. Az állam területi integritásának, illetve sérthetetlenségének a tiszteletben tartása a szuverenitás elvének konkretizálása a területi ügyek tekintetében. Egyetlen államnak sincs joga saját területének természeti viszonyait úgy megváltoztatni, hogy ezzel más állam területének természeti feltételeiben kárt okozzon. Az államok egyenlőségének az elve szoros kapcsolatban áll az államok szuverenitásával, ezért gyakran szuverén egyenlőségnek is nevezik. Az ENSZ szervezeti szabályzata szerint ez az elv azt jelenti, hogy minden államnak azonosak a jogai, azonosak a lehetőségei is. Az állam joga nem függ az erejétől, hanem abból a tényből fakad, hogy az állam létezik, mint nemzetközi jogi alany. Újabban mind több az olyan egyezmény, a mely J - elvetve az „abszolút" fogalmat — az egyenjogúság, a másik fél jogainak és érdekeinek tiszteletben tartása alapján áll és a vízgyűjtőt quasi „egyetlen gazdasági egységnek" tekinti. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányában megfogalmazott, a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésére elismert elvei között például a Helsinki Szabályokban megfogalmazott és addig csak elméletileg használható szabályok gyakorlati bevezetésére. A magas szintű dokumentum ismételten kimondja azt is, hogy az egyik ország területén folyó tevékenység nem okozhat környezeti károsodást másik országban. 4. Záró megjegyzések Fejtegetéseink lezárásaként — úgy érezzük — két kérdésre kell válaszolnunk; mielőtt a vízminőség-védelmi tárgyú nemzetközi együttműködés területén legsürgősebben megoldandó feladatokat felsorolnánk. Az első kérdés így hanzik: valójában milyen a magyarországi vízfolyások minőségi állapota? Ennek folyamányaként merül fel a második kérdés: mekkora károk keletkeznek a vízfolyások szennyezettsége miatt? A felszíni vizeket — a KGST ajánlott normatívái alapján — négy minőségi osztályba soroljuk : „Tiszta" I. osztályú „Kissé szennyezett" II. osztályú „Szennyezett" III. osztályú „Erősen szennyezett" IV. osztályú A sokféle szennyezőanyagot a KGST-ajánlás — az osztályozás áttekinthetősége érdekében — három csoportba vonja össze. Az első csoportba a vizek oxigénháztartását befolyásoló szerves anyagok, a másodikba a szervetlen szennyezőanyagok tartoznak, míg a harmadik csoportot a különleges szennyezőanyagok — melyek a tulajdonképpeni szennyezettségre utalnak — alkotják. Minden csoportban,
